Válaszadók toplistája |
|
1. |
hatibacsi |
20036 |
2. |
decotext |
17332 |
3. |
geptop |
16374 |
4. |
donaldduck |
15550 |
5. |
hatarvadasz |
13569 |
6. |
xenos |
9874 |
7. |
feerko |
9543 |
8. |
ibicimama |
9280 |
9. |
piktorka2 |
9131 |
10. |
foxworkinspace |
8624 |
|
|
|
Kinek a válaszát találták legtöbbször helyesnek? |
|
1. |
ibicimama |
1056 |
2. |
xenos |
1031 |
3. |
dnemethk |
845 |
4. |
hatarvadasz |
810 |
5. |
donaldduck |
744 |
6. |
pola62 |
730 |
7. |
geptop |
665 |
8. |
hatibacsi |
630 |
9. |
sunchat |
489 |
10. |
gergelyferi |
459 |
|
|
|
Helyesnek talált válaszok aránya |
|
|
|
Tudjátok.hu már az Androidos készülékeken is! |
|
Úton van? Épp válaszra lenne szüksége? Tegye fel a kérdését!
Egy piros lámpánál is felteheti már kérdéseit, nem kell keresgélnie. Amint válasz érkezett a kérdésére, vagy új kérdés került fel, az alkalmazás jelezni fog.
Ön is segíthet másoknak, ha tudja a kérdésükre a választ, mivel az alkalmazás segítségével válaszolhat is.
Letöltés
|
|
|
|
|
|
Meghalt Stephen Hawking, tudtátok ? |
Egy nagy tudós és egy nagy EMBER ment el .....
" Hawking amiotrófiás laterálszklerózisban, vagyis ALS- ben szenvedett. A betegséget 21 éves korában, 1963-ban diagnosztikálták nála, az orvosok két évet adtak neki"
"A sokak által a világ legkiválóbb élő tudósának nevezett Hawking kozmológus, csillagász és matematikus is volt "
" Roger Penrose néhai fizikussal egyesítette Einstein relativitáselméletét a kvantumelmélettel, ami alapján arra jutottak, hogy a tér és az idő az ősrobbanással kezdődött és a fekete lyukakban végződik"
Nagyon érdekes az elképzelése az emberiség jövőjéről:
" Ha az emberiség életben akar maradni, akkor a tudós szerint száz éven belül el kellene hagynunk a bolygót. Kijelentését arra alapozza, hogy egyre valószínűbb egy olyan katasztrófa ( például egy aszteroida-becsapódás) vagy járvány ami elsöpri a földi létet, de nagyon tart a túlnépesedéstől is "
Ezek szerint Foxi uram víziója, a föld elhagyásával kapcsolatban nagyon is védhető álláspont.
Ami viszont engem illet, én SOHASEM HAGYNÁM EL A FÖLDET,
nem szeretnék kiválasztott lenni, ezen a bolygón születtem, itt fogok meghalni.
|
|
Meg lehet-e fejteni egy ősi nép nyelv-emlékeit, ha NINCS 'Rosette-i kő' a jelkulcs-hoz? |
Az etruszk népről — Itália történelmének, és egyben az emberiség történelmének egyik legtitokzatosabb népéről — van szó.
● Az etruszkok az ókori Itália legfejlettebb kultúrájú népe volt a Kr. e. VIII.-V. században. (Európában csak a hellén görögök álltak valamivel magasabb szinten.)
A Római Birodalom létrejötte előtt Észak- és közép-Itália urai voltak.
● Nyilvánvalóan eleven kapcsoltban voltak az Appenin-félszigeten akkoriban szerte-szana kereskedő (Szicíliában, valamint Dél-Itália egyes helyein le is telepedett) görögökkel, ugyanis az ó-görög ABC jelkészletét használták, de NEM görögül írtak, önálló nyelvük volt, amely egyik ismert nyelvre sem hasonlít!
● És mivel eleddig nem találtak olyan ,,kulcsot" a nyelvemlékeik megfejtéséhez, mint az úgynevezett 'Rosette-i kő', ami alapján például Jean-François Champollion francia klasszika-filológus, orientalista megfejtette az ókori egyiptomi hieroglif írást, 1822-ben, ezért a megfejtésükre irányuló próbálkozások, mind a mai napig kudarcot vallottak.
● A kódfejtők egyik alaptétele szerint: ha egy titkosító kódolási rendszer alaposan kidolgozott, és nincs hozzá 'kulcs' (vagy legalább 'kulcs-töredék'), megfejthetetlen marad... Az etruszk nyelvemlékek ugyan, nem a titkosítás szándékával készültek, de mivel egyik ismert nyelv szabályait sem követik, és nincs hozzájuk referencia kód-készlet, ezért titkosírásnak tekinthetők.
► (A Rosette-i kő egyébiránt, egy sötét gránitdarab, amelyen V. Ptolemaiosz Kr. e. 196-ban kelt rendelete olvasható, két nyelven: ión (görög) nyelven, és egyiptomi hieroglifákkal (az 'istenek szavaival'), valamint egyiptomi démotikus (népi) írással.
A követ Pierre-François Bouchard (1772-1832) francia kapitány fedezte fel Napleon egyiptomi hadjárata során, Egyiptom Rosette (ma Rashid) nevű kikötővárosában 1799. július 15-én. Napoleon bukása után a britekhez került; ma a British Museum-ban látható.)
|
|
|