Belépés
Keresés
Kategóriák
Válaszadók toplistája
1. hatibacsi 20036
2. decotext 17332
3. geptop 16374
4. donaldduck 15550
5. hatarvadasz 13569
6. xenos 9874
7. feerko 9543
8. ibicimama 9280
9. piktorka2 9131
10. foxworkinspace 8624
Kinek a válaszát találták legtöbbször helyesnek?
1. ibicimama 1056
2. xenos 1031
3. dnemethk 845
4. hatarvadasz 810
5. donaldduck 744
6. pola62 730
7. geptop 665
8. hatibacsi 630
9. sunchat 489
10. gergelyferi 459
Helyesnek talált válaszok aránya
Tudjátok.hu már az Androidos készülékeken is!
Úton van? Épp válaszra lenne szüksége?
Tegye fel a kérdését!

Egy piros lámpánál is felteheti már kérdéseit, nem kell keresgélnie. Amint válasz érkezett a kérdésére, vagy új kérdés került fel, az alkalmazás jelezni fog.

Ön is segíthet másoknak, ha tudja a kérdésükre a választ, mivel az alkalmazás segítségével válaszolhat is.

Letöltés
A rágalmazás jogi értelmezése miben különbözik a köznép által használt fogalomtól?
Piktorka angol-jogos kérdése ihlette a kérdést. Kíváncsi vagyok, hogy mennyire hagynak nyomot, a már lefolytatott vitáink.
Tudományok – Bölcsészet és társadalomtudományok
A kérdést írta: hatibacsi ( 2014.10.20. 09:34 )
Válaszok száma: 8
Címkék: értelmezése, fogalomtól, rágalmazás, különbözik, lefolytatott, mennyire, piktorka, kíváncsi, ihlette, hagynak,
Válaszok Új válasz
hatibacsi 2014.10.20. 22:51 (#8)
István nemcsak az iszlám,hanem a magyar jog is ilyen...A rágalmazás nem azt jelenti,hogy te valótlant állitasz....tehát a Zsófi néni pletykája, az nem rágalmazás.... Bármilyen hihetetlen...Én is ebben a tévedésben voltam....
piktorka2 2014.10.20. 17:52 (#7)

csobyzoli!
Az, hogy rohadjon meg, az nem rágalmazás, de ha valakinek mondod egy nagy nyilvánosság előtt, és az a valaki bebizonyítja, hogy csókként a presztízse, emiatt kárt szenvedett, már vesztettél. Például mond egy rendezvényen mondjuk a Köztársasági Elnökre. Mindjárt másképpen hangzik. Így nem rágalmazás, de még is büntethető. A jogszabályt nem tudom, de a jogászunk véleménye szerint van rá paragrafus. De ez nem rágalmazás.
hatarvadasz 2014.10.20. 17:47 (#6)
A rágalmazás alapos indok a vádaskodásra, a vádaskodás pedig alapos indok a pereskedésre.
És az nyer aki a tanúkat vagy a bírókat képes anyagilag ösztönözni az igazság
elferdítésében.
Bizonyíték általában az amit mások is annak ítélnek meg.
raska_istvan 2014.10.20. 14:54 (#5)
Érdekes adalék, hogy tudtommal iszlám jog szerint nem csak az minősül rágalmazásnak, ha valótlant állítasz valakiről nagy nyilvánosság előtt, hanem az is, ha az elmondottak igazak, de ezzel megsérted az ő jó hírnevét.
csobyzoli 2014.10.20. 14:40 (#4)
az pl. nem lehet rágalmazás, ha vkiről azt mondom, h rohaggyon meg a tanácselnök elvtárssal együtt - nem tudományosan természetesen
geptop 2014.10.20. 11:01 (#3)
A rágalmazás és a becsületsértés elkövetője nem büntethető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valóságát bebizonyítja. A valóság bizonyításának azonban csak akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta (tehát közérdek vagy jogos magánérdek bizonyítottsága hiányában akár való tény állítása, híresztelése stb. is bűncselekmény lehet).
geptop 2014.10.20. 10:22 (#2)

Btk. 179. § (1)455 Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt,
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.



bírói gyakorlat szerint nem minősül tényállításnak a sértett magatartására vonatkozó általános jellegű becsmérlő utalás, azaz rágalmazás vétsége nem állapítható meg.

Nem valósul meg rágalmazás az egyes társadalmi jelenségeket értékelő és bíráló kijelentések által, ha azok a szabad véleménnyilvánítás körébe tartoznak. De a gyalázkodó és az emberi méltóságot sértő nyilatkozatok abban az esetben is büntethetőek ha kritikai célzattal kerülnek nyilvánosságra.

Nem rágalmazás, hanem hamis vád valósul meg abban az esetben ha valaki mást a hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével alaptalanul vádol meg.

Nem valósul meg rágalmazás akkor ha a hatóság előtti eljárásban az ügyfél az ügy tárgyával összefüggésben nem gyalázkodó, felderítő jellegű tényállítást tesz, jóllehet ez a tényállítás a becsület csorbítására objektíve alkalmas volna.

Bírálatot, kritikát véleménnyilvánítást tartalmazó nyilatkozat esetén rágalmazás nem állapítható meg, mivel a bírálat, a kritika és a véleménnyilvánítás ténybeli valóságtartalma a büntetőeljárásban nem esik a tényállítás fogalma alá. Egyszerűbben fogalmazva a bírálat és a vélemény nem minősül tényállításnak, így rágalmazás nem állapítható meg.


Mi a különbség a rágalmazás és a becsületsértés között?

A rágalmazás csak tényállítással, híreszteléssel, illetőleg közvetlenül utaló kifejezéssel valósul meg, míg a becsületsértés egyéb becsület csorbítására alkalmas kifejezéssel, vagy sértő cselekménnyel is megvalósulhat. Becsületsértés esetén tényállási elem a sértett munkakörével, közmegbízatásával vagy közérdekű tevékenységével kapcsolatos becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata.
Becsület csorbítására alkalmas kifejezésnek minösül minden olyan sértő kifejezés, ami a sértett szellemi képességeire, testalkatára, szokásaira, tulajdonságaira vonatkozik.

További elhatárolási szempontok: a rágalmazásnak más előtt kell megtörténnie, míg a becsületet csorbító kifejezés négyszemközti közlése becsületsértést valósít meg.
A rágalmazás és a becsületsértés között szubszidiárius viszony áll fenn, becsületsértés tehát akkor állapítható meg valamely tényállás alapján ha rágalmazás nem valósult meg.
További elhatárolási alap az is hogy a rágalmazás a sértett társadalmi megbecsülését sérti, míg becsületsértés esetén az emberi méltóság sérül. Az emberi méltóságot sérti a gyalázkodó, durva, tapintatlan magatartás és a szitkozódás. Fontos tudni, hogy a becsületsértés tettlegesen is elkövethető. Ez alatt olyan mozdulatokat értünk, amelyek nem eredményeznek a sértettnél testi sérülést, de az emberi méltóságát sértik. (pl. sértett pofon ütése, sértett testének nem kívánt helyen való érintése - fogdosása- , sértett autójának rothadt gyümölccsel leöntése, a rendezvényt nem zavaró személy karjának megragadása és lökdösése a vagyonőr által.)
piktorka2 2014.10.20. 10:09 (#1)
A köznép rágalmazásnak tekinti a pletykát is, de az nem az, mert nincs meg a rágalmaz
A jog meg azt tekinti rágalmazásnak, ha valaki mások előtt állít olyant amit az illető nem is követett el. A rágalmazásnak a jogban vannak minősítései. Például, a rágalmazó anyagi kárt, vagy becsületbeli kárt okoz, és még vannak más válfajai is, de mindet nem tudom felsorolni.
A lényeg az, hogy mások előtt történjen, és meglehessen határozni, hogy ki a terjesztője.
A vélemény nyilvánítás nem minősül rágalmazásnak. A jogban egy állítást bizonyítani kell. a köznépnél pletykaszinten nem is tudod bizonyítani. A pletyka ellen csak a nyilvánosság ad védelmet.
Nem valósul meg rágalmazás, ha csak sértett szerez tudomást a becsület csorbítására alkalmas véleményről.
Facebook komment
További címkék
tévedésben voltam, nagy nyilvánosság, jogászunk véleménye, rágalmazás alapos, istván, nemcsak, iszlám, hanem, nyilatkozatok magatartására egyéb, tévedésben által ezzel, becsmérlő megragadása tényállítás, követett megvalósulhat, indokolta ügyfél, sérülést fogdosása, természetesen durva, magánérdek jogászunk, alaptalanul híresztelését,
TVN.HU, Képtár, Blogok, Videótár, Szótár, Házi Receptek, Fecsegj, Véleményezd!,
© 2024 TVN.HU Kft.