Belépés
Keresés
Kategóriák
Válaszadók toplistája
1. hatibacsi 20036
2. decotext 17332
3. geptop 16374
4. donaldduck 15550
5. hatarvadasz 13569
6. xenos 9874
7. feerko 9543
8. ibicimama 9280
9. piktorka2 9131
10. foxworkinspace 8624
Kinek a válaszát találták legtöbbször helyesnek?
1. ibicimama 1056
2. xenos 1031
3. dnemethk 845
4. hatarvadasz 810
5. donaldduck 744
6. pola62 730
7. geptop 665
8. hatibacsi 630
9. sunchat 489
10. gergelyferi 459
Helyesnek talált válaszok aránya
Tudjátok.hu már az Androidos készülékeken is!
Úton van? Épp válaszra lenne szüksége?
Tegye fel a kérdését!

Egy piros lámpánál is felteheti már kérdéseit, nem kell keresgélnie. Amint válasz érkezett a kérdésére, vagy új kérdés került fel, az alkalmazás jelezni fog.

Ön is segíthet másoknak, ha tudja a kérdésükre a választ, mivel az alkalmazás segítségével válaszolhat is.

Letöltés
Erkölcsi dilemmák V.; ebben hogy döntenél?
Helyszín: Magyarország, Budapesttől nagyjából 50-70 kilométerre lévő, két kistelepülés közötti mellékút.
Időpont: XX. század utolsó évtizede.
Napszak: éjszaka (éjfél előtt 10-15 perccel).
Évszak, és időjárási körülmények: kora tavasz, eső utáni tiszta idő, az év- és napszakhoz képest enyhe, kb. 20-22 fokos hőmérséklet.
A szituáció: középkorú férfi (a továbbiakban: ,,T." baktat az út középvonalában. (Hogy miként került oda, és miért ott baktat, ahol, azt most senki ne firtassa, mert jelen pillanatban érdektelen...) Az út két oldalát kb. 2.5-3 méter szélességű, sekély vízelvezető árkok (inkább homorulatok) szegélyezik. Az út jobb felőli részén rét, míg a baloldalán valamiféle gyümölcsfa-ültetvény terül el.

A többit az #1-es jegyzetben olvashatod!...
Kultúra – Egyéb kérdések
A kérdést írta: foxworkinspace ( 2016.05.21. 02:33 )
Válaszok száma: 9
Címkék: erkölcsi, dilemmák, döntenél, ebben, középvonalában, kistelepülés, továbbiakban, magyarország, vízelvezető, szegélyezik,
Válaszok Új válasz
foxworkinspace 2016.05.25. 07:09 (#9)
Kedves 'sode', ha te azt látod, hogy egy baldover MEGRUGDALJA párszor, egy halott ember cipőtalpát (magyarul: több ízben is egy már tehetetlen emberi test lábába rúg...), csak mert azt hiszi: egy eleven, ámde részeg teste az..., TE mit tennél? (Ha van fegyver nálad, ha nincs...)

Csak kérdem...

● Egyébiránt, a dilemma-helyzet itt nem az, hogy miként reagál a 'vándor' a furgon vezetőjének halálát követően megjelenő 'farmer' idétlen viselkedését látva, hanem hogy miután korábban kimentette a vezetőt, és észrevette annak lőtt sebét, és ezért visszamászott a furgon vezetőfülkéjébe, hogy segítség-hívási szándékkal telefont keressen (merthogy neki nem volt telefonja), majd pedig felfedezte a vezetőfülkében lévő (és történetesen nagy halom pénzt tartalmazó) táskát, továbbá a lőfegyvert, ebből két fő dolog vált világossá számára:
1. az illető (amint azt írtam is) 50% valószínűséggel NEM tiszta úton jutott a pénzhez, mert hiszen — és ez főként az ál-értetlenkedő (esetleg tényleg gyengeelméjű?...) Decotext-nek szól: az a magánszemély, aki pusztán csak egy tiszta üzleti terv részeként hurcibál magával sokmilliónyi készpénzt, az...
a) nem hord magával lőfegyvert; ha viszont mégis lőfegyvert tart magánál (és ezen közben nem egy pénzszállító cég egyenruhás alkalmazottja...), akkor
b) vélhetőleg mégsem egy teljesen ártatlan üzleti megbeszélés lebonyolításának szándékával tart magánál olyan töméntelen mennyiségű pénzt...; ám, ha mégis csak a cserebogarak halhatatlanságát lehetővé tévő, tudományos célzatú kutatás irdatlan nagy összegű támogatásának lehetőségéről akar tárgyalni egy szenvedélyes rovarszakértővel, akkor
c) mire föl kap 'ólommérgezést'?...
2. Miután pedig mindez felmerült a 'vándorban', továbbá, mert...:
a) időközben (t. i. a telefonkeresés, valamint a 'talált tárgyak' felfedezését követően) a furgon vezetője exitált, ám annak előtte
b) korábban (a csekély mértékben barázdált agyú farmernél is korlátoltabbnak mutatkozó Decotext értetlenkedése ellenére, korábban...) a 'vándor' a segítő-szándéka közben való sürgölődései során, valamint a telefonkeresés közben is, ujjlenyomatokat hagyott, szerte-szana, ezért hát szándéka és akarata ellenére ELSŐ SZÁMÚ GYANÚSÍTOTTÁ lett!

● Vagyis ama dilemma-helyzet állt elő, hogy:
a) helyben marad (mint ha csak egy elmerokkant lenne...), vagyis kivárja míg akkurátusan bilincset csatolnak a csuklóira, vagy pedig
b) MINDEN NYOMOT igyekszik eltűntetni, és a LEHETŐ LEGHAMARABB IGYEKSZIK ELTŰNNI A HELYSZÍNRŐL — éspedig a pénzes-táskával, a pisztollyal, valamint a halott felsőruházatával egyetemben! (Ha tisztességes úton-módon volt az a rengeteg pénz a halottnál, ha nem, akkor is! Ellenkező esetben a) pont...)

● Ebben a történetben tehát NEM az a kérdés, hogy a 'vándor' besározódik-e a történet során, avagy pedig nem (szerintem kevésbé sározódott be, mint Orbán Viktor, a nagy kombinátor...), hanem az, hogy TE, kedves olvasó (belértve a csekély mértékben barázdált agyú farmernél is korlátoltabbnak mutatkozó Decotexet is...) MIT VÁLASZTANÁL?:
a) az esetleg még a halálnál is rosszabb megaláztatásokkal "megspékelt", biztos börtönéveket — "jó" esetben 8-10 évet (miközben TUDOD, hogy gyakorlatilag csaknem 100%-ig ártatlan vagy), valamint az elviselhetetlen sejtést, hogy esetleg csak emberi roncsként szabadulhatsz majd (ha és egyáltalán...), avagy pedig
b) esélyt a megmenekülésre.


Megjegyzések:
1. Az idősb' Alexandre Dumas híres-nevezetes regényében, a Monte-Cristo grófja címűben, sem az a lényeg, hogy midőn Faria abbé Edmond Dantes-ra bízza a kincs rejtekhelyének titkát, azt követően pedig (az abbé halála után) Dantes az abbé 'képében' (az ő hullazsákjába varrva önmagát) megmenekül If várából, akkor végül is jogalap nélkül jut a kincs birtokába (és nem csak a csekély mértékben barázdált agyú farmernél is korlátoltabbnak mutatkozó Decotex történet-felfogása szerint!), hanem az: MIRE HASZNÁLJA FEL a nem éppen Krisztusi életelveken alapuló módszerrel szerzett gazdagságát!...
2. Arról már nem is beszélve, hogy a 2002-es filmváltozatban (a könyvtől eltérően!) Dantes a szökés (t. i. If várából szökés) alkalmával, még megöli 'pluszban' az egyik börtönőrt is, mivel a filmbeli őrök idő előtt rájönnek Edmond trükkjére!... Ergo: a 2002-es filmbeli Dantes-t, még GYILKOSSÁ IS TESZI a filmrendező, a megmenekülése érdekében! (No, meg a nagyobb 'kalandhatás' okából...) Ámde (ahogy mondani szokták), Dantes-Monte Cristo-t nem ezért szeretjük!...

Hát így...
sode01 2016.05.23. 09:17 (#8)
Végigolvastam. Egész addig életszerűnek tűnt, míg a következő nem történt: "Ez már ,,T."-nek is sok... Feltérdel ülő helyzetéből, és — közben vigyázva, nehogy az úttest felőli nézőpontból is láthatóvá váljéķ — a pisztolyt a csekély mértékben barázdált agyú farmerre fogva odaveti: "...
És itt követte el a hibát, ami nélkül lehet hogy belekeveredés nélkül megúszhatta volna, és még jól is járhatott volna. Ezzel a tettével ugyanis bűnrészes lett, méghozzá elhamarkodottan.
Ha itt kicsit módosítottál volna a történeten, mondjuk annyit, hogy először a kevéssé barázdált agyú észreveszi az árokban lapuló "T"-t, mire annak nincs választása és felfedi magát.
Rosszul gondolom?
decotext 2016.05.22. 09:00 (#7)
Ez nekem egy hülye, műtörténet. Minden faluban van kocsma.
Fel kell őket verni ha más alszanak s ott van telefon a segiséghez!

Különben is "T" mit kutat a kocsiban? Hogy hogy mindenhol újjlenyomata van?
Miért tapogatott össze mindent? Ha kihúzta hozzon segitséget! Tömény
baromság az egész amit itt megpróbálsz oldalakon át maszturbálni!

Különben is honnan lehet tudni azt hogy a pénz rablából van! Ez
csak egy szubjektiv (nem bizonyított) komponens! Nálm is volt már
40 ezer euró kp. Az sem rablásból volt. lLehet, hogy a vezetőt akarták
kirabolni előtt is és meglőtték amibe belehalt! Így most "T" rabolta ki!

"T", azzal, hogy az útközepén ment (szabálytalanul) maga
is provokálta a balesetet, mert menőverezésre kényszeritette
a furgonost! Mondom, tömény hülyeség, s ezt abból is láthatod
hogy csak eddig én zagyválok itt erről veled! Ez jó lenne egy
P. Howard vagy Gibson Lavery (Reich Jenő) regény folytatáshoz
de semmi valóság alapja nincs!
foxworkinspace 2016.05.22. 05:52 (#6)
Ember! Ha műmese, ha nem, ha nem olvasod el rendesen, milyen alapon zagyválsz a történetről olyasmit, amit az nem tartalmaz, mi több, éppen az ellenkezője annak, amit tartalmaz?...

(Ahogy én látom, éppen, hogy TE vagy az, aki feleslegesen vagdalkozol!...)

1. A furgon csaknem elütötte a 'vándort'
2. A 'vándor' ennek ellenére MINDEN TŐLE TELHETŐT MEGTETT, HOGY KIMENTSE A VEZETŐT, aki eszméletlenül feküdt a vezető-fülkében! Ergo: a 'vándor' eleve nem lehetett immorális ember!
3. Miután pedig a 'vándor' — baromi küszködések közepette — kimentette a vezetőt a furgonból, a kocsi MÉG MINDIG VILÁGÍTÓ fényszórói elé fektette az embert.
Fel vagy képes fogni, hogy ebből az következik, miszerint: a 'vándor' LÁTTA, hogy az ipse lőtt sebet — éspedig haslövést — kapott?!... Egy haslövéssel egyébiránt (amit már egy 3 éves gyerek is felismer), nem lehet nyugodt nyugdíjas-évekre számítani... Az sürgős segítség nélkül, perceken belül halálhoz vezet!
4. De éppen az a probléma, hogy NINCS telefon! A falu pedig min. 5 percre van a baleset helyszínétől, még futva is!
5. Viszont, nemcsak, hogy ÉJSZAKA VAN — tehát nem a falu végén kvaterkázik a falu orvosa, Piri nénivel... —, hanem előbb, az (éjszaka közepén!) MEG KELLENE TALÁLNI az orvost a faluban! (Ha és egyáltalán van orvos a faluban...) Addigra azonban az ürge BIZTOSAN meghal! — Világos ez számodra, jóember?... Arról nem is beszélve, hogy...
6. A pénz eleve RABLÁSBÓL eredt! A haslövést kapott manus rabolta! (Vélhetőleg, valamelyik falubelitől...)
7. A dilemmát pedig éppen az okozza, hogy mivel a 'vándor', miután kimentette az ipsét, és rátalált a pénzes-táskára, azt megelőzően MINDENÜTT UJJLENYOMATOKAT HAGYOTT!
Nem csak a mentett ember testén és ruházatán, hanem a vezető-fülkében, a pénzes-táskán, meg a fegyveren, és a bankjegyeken is!... Tehát, ha a 'vándor' bemegy a faluba, segítséget kérni, vagy ha bevárja, míg odaér még valaki az úton, akkor Ő LESZ AZ ELSŐ SZÁMÚ GYANÚSÍTOTT!
Mondd az neked valamit, hogy — ÖNHIBÁN KÍVÜL — ELSŐ SZÁMÚ GYANÚSÍTOTTÁ VÁLNI, egy haláleset kapcsán?!...
8. Na tehát, éppen EZÉRT kell minden nyomot eltakarítania a 'vándornak', ami csak hozzá vezethet! (Beleértve, a közben meghalt ember felsőruházatát, valamint a pénzes-táskát, meg az ürge pisztolyát is, amivel nyilván a rablást végezte!,,,)

Kezd már derengeni?...

Csak, hogy megértsd: ez NEM velem történt, de akár VELED IS megtörténhetett volna!...

A kérdés viszont éppen arról szól, HOGY TE, MINT OLVASÓ, mit tettél volna, egyáltalán, egy ilyen 'gordiuszi csomó' láttán!...
Ám, ha NEM OLVASOD EL — mégpedig tüzetesen —, miről is szól a történet, akkor MINEK ZAGYVÁLSZ RÓLA, HÜLYESÉGEKET!...
decotext 2016.05.21. 10:53 (#5)
Nézd sötétben ki van zárva, hogy észrevesz valaki, egy haslövést, pláne hogy a baleset következtében a vezető akármitől is több sebből vérezhetett. Szerintem a pénz elvétele súlyos rablás és ebben az esetben tök mindegy hogy a péz, vagy a fegyver honnan van! Az egész egy műmese! Aki meg turkál idegen kocsiban s pláne eltulajdonit valamit az tolvaj! Segitséeget kellett volna hoznia a faluból minden tevékenység nélkül.

Így is úgy is halott a vezető de "T"-nek semmi joga eldönteni hogy milyen súlyos és főleg milyen sérülései vannak a vezetőnek! Itt meg maga dmodasz ellent magadnak! C ... c.... ccc..
c.... itt kisebb kuncogás jön.
************************************ ***********************


"Különben is, a sérültnek HASLÖVÉSE VOLT!
Mire a vándor visszaér a faluba, az ipse meghal! "
Hát persze különösen, hogy már ekkor is az volt! >>>>>

>>>>
"A sérült férfi gyakorlatilag már halott. Nyaki verőerének a néhány perccel korábban úgy-amennyire kitapintható lüktetését már nem lehet érzékelni. A reflektor fénypászmájában elterülő kő-merev test, az élettelen arc, valamint a kihunyt fényű, üres tekintetű szemek olyan visszavonhatatlan bizonyossággal utalnak a végre, hogy már orvosra sincs szükség az exitus bekövetkeztének kimondásához."

Nézd kedves Foxworkinspace! A hülyék valahol a másik sorban állnak! Az olyen kimerítő művi hülyeségből nem tudsz itt morálisan konfliktusokat kicsiholni! Az egéesz hülyeség és bárhogy is csűröd csavarod ez rablás! A történetet 6-7 sorban is megirhattad volna.....



foxworkinspace 2016.05.21. 09:40 (#4)
És ne felejtsd el azt sem, hogy a baleset folytán a 'vándor' is, csaknem áldozattá vált, ám ennek ellenére MINDEN LEHETSÉGEST MEGTETT, HOGY MENTSE AZ ÜRGÉT!
De egyszerűen NEM TEHETT TÖBBET! Ha pedig a baleseti körülmények következtében előállt új szituáció után — az után, amire a mentés során fényt derített, és aminek következtében akarata és szándéka ellenére ELSŐ SZÁMÚ GYANÚSÍTOTTÁ avanazsálta magát —, ha ott marad, vagy ha nyom-eltüntetés nélkül ott hagy csapot-papot: a sérült felső ruházatát, a fegyvert, meg a pénzes-táskát, akkor HUROKBA DUGJA A SAJÁT FEJÉT!

Nem tehetett mást...
foxworkinspace 2016.05.21. 09:23 (#3)
Ember! MIVEL HÍVOTT VOLNA MENTŐT, meg RENDŐRT? Sem a 'vándornak', sem a sérültnek NEM VOLT TELEFONJA!

Különben is, a sérültnek HASLÖVÉSE VOLT! Mire a vándor visszaér a faluba, az ipse meghal! Amellett, még a kimentő 'VÁNDOR' LETT VOLNA AZ 1-ES SZÁMÚ GYANÚSÍTOTT, mivel a mentés közben MINDEN (a vezetőülés, a sérült nyaka és ruházata, és pénzes-táska, a fegyver, meg néhány bankjegy is) TELE LETT az ujjnyomataival!

Tök felesleges — mi több: ÖNGYILKOS — próbálkozás lett volna, ha visszamegy a faluba, és 'bejelentkezik'!...
(Csak egy idióta szaladt volna vissza a faluba...)
decotext 2016.05.21. 07:47 (#2)
Kedves Foxworkinspace!

Nem olvastam végig csak a balesetnél és az utolsó bekezdést! Gondolom a pénzes táska a kocsiban volt. Mindenképpen mentőt és rendőrt kell hívni. A pénz elvétele kategórikusan lopás és súlyos rablás, kihasználva a balesetet elszenedő tehetetlenségét!
foxworkinspace 2016.05.21. 02:42 (#1)
,,T." motorzúgást észlel a háta mögül. Félig hátrafordul, hogy lássa, mi közeledik, és hogy felmérje a távolságot. Egyelőre csak a fényszórók fényét látja, és hallja, hogy ami jön, nem lehet nagy méretű, és nem is túl gyors, de azért mégis félre húzódik az út középvonaláról, és így (még mindig a reflektorok fénypászmáján kívül) sétál tovább.
,,T." a gyümölcsös felőli oldalt választja, és máris arrafelé gyalogol, hogy az út szélesebb részét átengedve várja be, míg a jármű elhald mellette. Nem látja (mert most nem nézett vissza), hogy a tőle már csak alig 50-60 méternyire guruló kocsi az út egyeneséről fokról-fokra eltérülve ŐFELÉ kezd közelíteni; csak azt érzékeli, hogy alábbhagy a motorzúgás; ekkor ismét hátrafordítja fejét, és a következő pillanatban — hihetetlen ösztönösséggel — már el is rugaszkodik a talajtól, hogy a nyert lendülettel az útpadkáról az útra bukfencezve próbáljon elmenekülni a halálos helyzetből.

Az autó úgy 45-50 km/órás sebességgel előbb kidönt egy félig-meddig már kifittyedt, útszéli kilométer-cöveket, aztán sebességéből tovább veszítve, rézsút belezötyög a síkos talajú árokba, aminek következtében — kissé irányt változtatva — most ismét az úttal egyvonalban, de a mélyedés gyümölcsös felőli oldalán, az úttest felé megdőlt helyzetben gördül-csúszik tovább, majd (talán egy beágyazódott nagyobb kőben vagy egy árokalji gödörben megzökkenve) jobb oldalára billenve csúszik még jó hét-nyolc méternyit, aztán farral enyhe szögben az úttest irányába, orral a gyümölcsös felé fordulva megállapodik az árkocska aljában.
,,T." alaposan megzúzza testét a nem kifejezetten ,,talajtornára" alkalmas aszfalton, de legalább van miért dicsérnie önmagát: a reflexe most tökéletes volt! Miközben odamegy a felborult, kis rakterű, zárt-dobozos furgonhoz (talán Citroën Berlingo), szinte hideglelősen remeg még az iménti incidens hatásától. Még nem döntötte el, hogy számonkérően felháborodott, vagy elnézően segítőkész legyen. Egyelőre magyarázatot szeretne kapni. A kocsi motorházából erősen terjeng a roncsolt hűtő felforrósodott vízének gőze, de robbanás-veszély (legalább is, Diesel-motoros változatnál) nem fenyeget — benzinszag viszont nem volt érezhető... A jármű az eleje szerinti jobboldalán — a kormány felőli oldallal ellentétesen — fekszik. A még mindig világító fényszórók egymás fölötti sugárkévéje színpadias hatást keltve vetül a gyümölcsös szélső fáinak csúcsaira, ám a kocsi karosszériája voltaképpen sötétben marad. Sem zseblámpa, sem egy akként is használható mobiltelefon, de még egy doboz gyufa sincs hősünknél, így hát nehezen tudja kivenni, ki, mi van a vezetőfülkében. Amilyen közel csak lehet, odahajol a repedezett üvegű szélvédőhöz, és jobb tenyerét igyekszik olyan szögbe fordítani, hogy valamennyi visszfényt tudjon ,,vetíteni"a fülke belsejébe, ahol is a jobb oldali ajtónak préselődve, görnyedt testhelyzetben egy öntudatlannak tűnő embert (egy férfit?) lát: — ,,Na, most mi legyen, törjem át teljesen, és itt próbáljam kihúzni?, de akkor a befelé hulló üvegszilánkok vagy a keretben maradt darabok esetleg megvágják a testét. Esetleg megpróbálhatom visszabillenteni a kocsit...; felejtsük el, nem sikerülhet, de ha mégis, szinte biztos, hogy az újabb baromi zötyögtetés csak ártana a szerencsétlennek...; maradjunk a szélvédő betörésénél.".
És miközben ,,T." ezt végig-gondolja, már neki is készül, hogy bal könyökével törjön utat a mentéshez. Háromszor vagy négyszer kell nekiesnie az üvegnek, míg végre sikerül bezúznia, úgyhogy most már ez a könyöke is erősen megduzzad, hasonlóan a már amúgy is sajgón fájó jobb könyökéhez, vállához és oldalához. Szerencsére a szilánkok legnagyobb része elkerülte az eszméletlen ember fejét, jobbára ruhájától védett testére, illetve mögé potyogtak. ,,T." letérdel a szélvédő maradványa elé, és bal kezével a kereten át benyújtózkodva igyekszik kitapogatni a sérült ember nyaki verőerét; hosszú másodpercekig nem érzékel lüktetést az áll töve alatt, aztán gyors egymásutánban két dobbanás — szinte segélykiáltásként hat; ,,T." azonnal leveti saját, kissé átnedvesedett zakóját, és kiterítve ráhelyezi a szélvédő keretére, a jobboldali ajtó felé hajló ívre, aztán bal kezével ismét benyúl, markával összefogja az elájult férfi pólóingének mellrészét, és így próbálja az ernyedt testet a keret felé húzni. Fel kell állnia, hogy nagyobb emelőerőt tudjon kifejteni. Továbbra is erősen markolja az inget, s közben jobb kézzel a keretbe támaszkodva-kapaszkodva kezd felemelkedni térdeplő helyzetéből, ám érzi, hogy az alélt test lassan ugyan, de kezd visszacsúszni az ing anyagát markoló keze alatt. Most minden erejét összeszedi, és úgy tűnik, a mentendő ember sem túl nagydarab, úgyhogy tovább tudja emelni, s végül ugyanazzal a végső lendülettel, ami ahhoz kellett, hogy szilárdan álljon a két lábán, maga felé rántja az ellensúlyt képező sérültet, ám ez kissé eltúlzottra sikerül, olyannyira, hogy még ,,T." is felszisszen, ahogyan a merev test a melltájékon nekizöttyen a szélvédő-keretnek; ugyanakkor érzi, hogy a súlypont áthelyeződés miatt a kocsi eleje mintha kissé megcsusszanna a lába előtt, de nem tűnik veszélyesnek — saját lábfeje még vagy 20-25 cm-nyire van a motorház oldalától, és a kocsi sem borulhat ismét, mert a raktér felépítménye van legközelebb az árok aljához. Így sikerül hát a magatehetetlen testtel együtt felállnia, aztán egy pillanattal később először a bal, majd a jobb hónalj alatt átkulcsolja a férfit, s így lassan, óvatosan kihúzza a fülkéből, odavonszolja a fényszórók elé és fejjel az enyhe lejtésű mélyedés oldalának felső része irányában, hátára fekteti.

Az erős megvilágításban mindjárt látszik, hogy a fájdalmasan eltorzult arcú férfi vérzik. A fehér színű, felgyűrődött pólóing alsó része árulkodón vörös-tacsakos, az alatta szabaddá vált has-tájékon pedig csúnya seb virít. ,,T." megijed: hirtelenjében azt hiszi, a mentési tortúra okozta a sérülést, de ahogy közelebbről megvizsgálta rájön, az a seb nem lehet a baleset vagy a mentés következménye; noha szivárog belőle a vér, mégsem látszik annyira frissnek, mintha az utóbbi percekben keletkezett volna, amellett túlságosan is szabályos, jellegzetesen kerekded körvonala van, amit hasonlóan ovális, alvadt vérmaszat övez. Lőtt seb, kétség sem férhet hozzá: — ,,Hát ez szép, most mi a francot csináljak?!" — mordul fel magában ,,T.".

Éjfél múlt néhány perccel. A baleset úgy 5-7 perce történhetett. Az, amivel itt ,,T." a néptelen országúton szembesült az éjszakában, nem sok jót sejtet: — ,,Semmi érdemlegeset nem tudok tenni érte; a sebe kezelését nem vállalhatom, mobilom meg nincs, és nála sem látok, hacsak zsebre nem tette, vagy ki nem esett az előbb. Na, nézzük..." — és elkezdi tapogatni a férfi nadrágjának oldalzsebeit, de csak a testhez simuló szövetet érzi a tenyere alatt, már nem is volt rá szükség, hogy beléjük nyúljon. Kitapogatja a farzsebeket is, de azokban sem érzékel maroktelefonra vagy személyhívóra emlékeztető dudorodást. Körülnéz, de sem a sebesült közvetlen környezetében, sem a test és a kocsi közötti füves részen nem lát semmit. — ,,Most már csak a kasztni marad; ott még — vakoskodva — kereshetem, de ha ott sem találok semmit, akkor kész, nincs tovább...; mire vissza futok a faluba, az legalább öt-nyolc perc; míg valamelyik házból telefonáltatok, hogy orvost kerítsenek, vagy magam megyek érte, az újabb öt-tíz; mire kijön, még további tíz-tizenöt; addigra ez az ember úgy is meghal, mert egy ilyen haslövéssel legfeljebb, ha még 15-20 percig bírhatja segítség nélkül; az egyetlen, amit tehetek, hogy őrzöm, amíg jön egy másik kocsi az úton — ha jön...; de azért nézzük meg, hátha mégis van telefon a roncsban."
Óvakodva bemászik, aztán tüzetesen végig akarja tapogatni a vezetőfülke belsejét, de alig, hogy nekilátna, a jobb oldali ajtó felőli részen, ott, ahol imént még a kimentett férfi senyvedett, talál egy félig nyitott sporttáskát. Belekotorna, de alig csúsztatja bele kezét, máris akadályba ütközik, méghozzá valami nagyon ismerős textúrájú akadályba: az a határozott képzete, hogy egymás hegyén-hátán halmozódó bankjegy-kötegeket tapint!... Kiemel egy csomagocskát, és a sötétség ellenére is megbizonyosodik róla, nem képzelődött: a táska dugig van pénzzel! — ,,Ebben ugyan aligha van telefon, vagy bármi más a pénzen kívül..."— gondolja. Megemeli a táskát, hogy megnézze, mi van alatta, és már nem is lepődik meg igazán: egy pisztolyt és még további két pénzköteget talál; valószínűleg a borulás során csúszhattak ki a táskából, de az is lehet, hogy a pisztoly nem is volt benne. Átvizslatja még a kesztyűtartót és az ülések mögötti részt is, de telefonra nem bukkan.

Kevesebbet tud a lőfegyverekről, mint egy mai, 14 éves kiskamasz, aki naponta több órán át kábítja magát lövöldözős programokkal a neten... Az első és eddig egyetlen ilyesmi, ami a keze ügyébe került, az AMD-65 mintájú, 7.62 mm. űrméretű gépkarabély (az AK-47-es desszantosra magyarított ,,klónja" volt, még sorkatonai szolgálata idején; de az is már vagy 15 évvel ezelőtti történet. Így hát, miután kikászálódik, és kihozza a reflektor elé a táskát meg a pisztolyt, akkor sem tudja megállapítani, milyen márkájú, kódjelű és jellemzőjű eszközre is lelt. Csak abban biztos, hogy ami a kezébe akadt, az nem egy Samuel Colt féle, forgótáras revolver-változat — olyat ugyanis már számtalan western-filmben látott... Ez a micsoda jóval rövidebb azoknál, a fegyver-test kissé tömzsi, de mégis lapos, jobbára sima felületű, és az egész szerkezet kifejezetten modern fejlesztésnek látszik. ,,T." jobb híján pisztolynak titulálja magában. De eközben — már túl későn — ráébred, hogy hülyeséget csinált! Az ujjlenyomatai rajta vannak már, nem csak a táskán és ki tudja, hány bankjegy-kötegen, de kívül-belül a furgonon, a fegyveren, és a haldokló ruházatán is. És ha most mindjárt letörli a kocsit, a táskát meg a pisztolyt, és visszateszi a tárgyakat, vagy letörli és eldobja azokat, akkor sem tudja elkerülni, hogy ő legyen az első számú gyanúsított, ha itt marad!
A lehető leghamarabb el kell hát tűnnie a helyszínről. Méghozzá nyomtalanul... Mert hiába egy harmadrendű útvonal ez, két falu vagy két kisváros között, bármelyik pillanatban ideérkezhet egy újabb utazó az éjszakában, aki ha meglátja az árokba dőlt furgont a világító reflektorokkal, nyilvánvalóan megáll (feltéve, hogy nem egy megveszekedett ősbarom), aztán amint tisztába jön a helyzettel, értesíti a mentőket, akik, ha csak fél óra múlva érkeznek is ki, előtte hivatalból értesítik a rendőröket is, akik legfeljebb egy újabb negyedóra elteltével ugyancsak a helyszínre érkezhetnek. Sürgősen cselekednie kell tehát, de hideg fejjel kell mérlegelnie. Nagyon hideg fejjel...

A sérült férfi gyakorlatilag már halott. Nyaki verőerének a néhány perccel korábban úgy-amennyire kitapintható lüktetését már nem lehet érzékelni. A reflektor fénypászmájában elterülő kő-merev test, az élettelen arc, valamint a kihunyt fényű, üres tekintetű szemek olyan visszavonhatatlan bizonyossággal utalnak a végre, hogy már orvosra sincs szükség az exitus bekövetkeztének kimondásához.
,,T." ismét rápillant a has-tájékon virító lőtt sebre, majd a halott mellett heverő pisztolyra néz, és így morfondíroz magában: — ,,A tag valószínűleg ezzel a fegyverrel jutott a táskában lévő töméntelen pénzhez, az viszont már soha sem fog kiderülni, hogy tisztességes célra akarta-e azt felhasználni. Csak egy dolog bizonyos: azért fekszik itt most holtan, mert valaki ugyancsak fegyverrel igyekezett őt megakadályozni, min. 50%-ig bűnös terve megvalósításában.".

,,T." legdédelgetettebb álma azonban semmilyen mértékben sem bűnös terv. Most azonban olyan végletes helyzetbe került, amelynek következményeként bűnösnek nyilváníthatják, miáltal örökre elveszhet számára a lehetőség, hogy valaha is belefoghasson magasztos elképzelései valóra váltásába.

Legelőször is a táskába tuszakolja a külön talált két pénzköteget, aztán amennyire csak lehet, összehúzza a táska zippzárát, majd sietősen — közben azért vigyázva, nehogy újabb ujjnyomatokat ,,képezzen" a testen — nekilát a halott férfi felsőruházatának (pólóingének és nadrágjának) lehántásához — hiszen a mentés közben azokon is maradtak ujjlenyomatai —, majd a lehúzott ruhadarabokat hosszában a két hordfül közé igazítja. Ezután a fegyvert is — mintegy nyomatékként — szintén a táskafogantyúk közé, a ruhák fölé teszi. Miután ez megvan, kitép néhány fűcsomót az árok aljából és oldalából, majd mindkét kezébe egy-egy fűcsomót vesz, és — mivelhogy már nem emlékezett rá, melyik oldalon is tapintotta ki korábban az ütőeret... — földes-gyökeres részükkel jobbról-balról átdörzsöli a halott fejének áll alatti részeit, aztán újabb fűcsomókat markol fel, azokkal pedig módszeresen dörgölni kezdi a furgon mindazon felületét, amelyekről úgy sejti, hogy megfoghatta vagy megérinthette azokat.
Talán 6-7 perc telhetett el a férfi halála óta, és ,,T." már a furgon vezetőfülkéjében — fejjel befelé, lágyékig becsúszva és mélyen behajolva a karosszériába — ügyködik nyomai elmaszatolásán, amikor egy pillanatra megemelkedik, hogy hátrafelé kinézzen a már nem létező szélvédő keretei között — és akkor megpillantja a reflektorfényt... Akkorát dobban a szíve, hogy azt hiszi, rögtön szívinfarktust kap! Amennyire csak lehet igyekszik kihátrálni a furgonból, de igyekezetében nadrágszíjának csatja beleakad a kitört szélvédő egyik stabilabb darabkájába, úgyhogy — két markában még mindig a fűcsomókkal (kezeinek kis- és gyűrűsujjaival szorítva tenyerébe azokat), míg hüvelyk-, mutató- és középső ujjaival a szélvédőkeretbe kapaszkodva — megpróbál újra megemelkedni, hogy ki tudjon farolni a helyzetből, azonban visszacsusszan, aminek folytán a cserépdarab is enged ugyan, de ugyanakkor éles fájdalmat érez: azonnal tudja, hogy a szélvédő-darabka beleszántott a hasfalába! Kihuppan az árok oldalára, de van még annyi lélekjelenléte, hogy egy-egy gyors mozdulattal korábbi ,,jövés-menésének" és mostani kifarolásának nyomait is eldörgölje a szélvédőkereten meg a motorháztetőn, aztán a fűcsomókat nagy lendülettel a gyümölcsösbe hajítja, és ugyanígy tesz a korábban használtakkal is, végül felkapja a pénzzel teli sporttáskát a ruhákkal meg a pisztollyal, és 3-4 méternyire a halottól, megbújik a furgon takarásában.

Az érkező kocsi lassítva ugyan, de elhajt a furgon mellett. ,,T." alig felfogható megkönnyebbülést érez, amint meglátja, hogy az nem rendőrségi járőr-autó, hanem csak egy megviselt (talán 1980-as évek közepe szerinti évjáratú), négyajtós Mercedes. De túl korán örül: a kocsi talán 30 méternyire távolodik el a furgontól, amikor mégis csak lefékez, majd meg is áll; aztán néhány pillanattal később nagyon lassú tempóban elkezd tolatni visszafelé...
,,T." kissé remegő kézzel megtapintja a fegyvert, majd kezébe is veszi, és a szemei elé tartja, hogy jobban lássa, egyáltalán hogyan kell kibiztosítani. Lát rajta kallantyút, de ugyanabban a pillanatban rádöbben: még azt sem tudja, valódi lőfegyvert tart-e a kezében, vagy csak riasztó gázpisztolyt; mi több azzal sincs tisztában, hogy a kibiztosító — mint látható szerkezeti elem — mindkét esetben azonos működési módot tesz-e lehetővé, vagyis lövésre nyit lehetőségét, vagy csak látszatfokozó ,,dísz".... Azt pedig korábban nem is ellenőrizte, hogy van-e egyáltalán tölténytár, és ha igen, van-e benne lőszer, vagy már kiürült, vagy netán csak gáz-patront találna, és azt is már csak üresen. Most pedig, hogy a Mercedes ismét a furgon mellé gurul és meg is áll, minderre már nincs idő... Két-marokra fogja a fegyvert és átbillenti a reteszt... Az eldőlt furgon alvázának motorház felőli része mögül óvatosan kikémlelve — a reflektorok fénysugár-párja által létrejött fény-árnyék kontraszt járulékos rejtésében — látja, amint a Mercedes menetirány szerinti jobb oldali (,,T." felőli) ajtaja kinyílik, aztán kilép egy férfi, megtorpan pár pillanatig, bal kezét az ajtókeretre emelve jobbra-balra tekintget, majd anélkül, hogy becsukná maga után az ajtót, elindul a felborult jármű felé. A vezető a volán mögött marad, és nem állítja le a motort.

,,T." miközben maga elé tartja a pisztolyt, teljesen a furgon mögé húzódik, majd a két tengelytől nagyjából azonos távolságra leül az árok oldalában, hogy ha bármelyik oldalról is bukkan elő a ,,felderítő", ne tudja meglepni. Alighogy meghallja a kocsit elhagyó ember úttesten megtett néhány lépésének tompa, a diesel-motor kattogó zajától alig elkülöníthető sircegését, az máris elhal. — ,,Most ért a vízelvezető széléhez" — gondolja, aztán néhány másodperccel később balkéz felől, már a látóterébe is kerül egy vászon kezes-lábast, könyékig feltűrt inget és bakancsot viselő ember, aki ekkor áll meg a halott lábainál.
,,T." tisztán látja a reflektorfényben álló alakot. Az lehajol az alsóneműre vetkőztetett testhez, megragadja bal vállát, és miközben enyhén megrázza, így szól hozzá: — ,,Halló! Jól van?!" — ,,Naná, hogy jól van, neki már minden mindegy..." — morzsolja magában hangtalanul, ,,T.". A ,,kérdezőbiztosnak" azonban nem tűnik fel, sem a szerencsétlen ürge megmásíthatatlan élettelensége, sem ruhátlansága, sem pedig az, hogy haslövése van, ezért így folytatja: — ,,Keljen fö', mielőtt még jobban összehánnya magát! Jó' e'bánt a kocsijáva', hallja-e!...".
Mivel a bakancsos gazdálkodó erre sem kap választ, ezért új taktikával próbál kapcsolatot teremteni: elébb jobbról-balról paskolgatni kezdi az élők sorából kiiratkozott ,,néma levente" arcát, majd — mert a ,,hallgatag ember" még mindig nem reagál — nem túl barátságosan megkocogtatja (értsd: megrugdalja) párszor a pórul járt matador cipőtalpát, s közben így korholja: — ,,Ébreggyen, jóember, mingyá' rögge' va'! Mennyit ivott? Nedves a fű, fe'fázik!".
Ez már ,,T."-nek is sok... Feltérdel ülő helyzetéből, és — közben vigyázva, nehogy az úttest felőli nézőpontból is láthatóvá váljéķ — a pisztolyt a csekély mértékben barázdált agyú farmerre fogva odaveti: — ,,Nem látja, hogy kimúlt, maga idióta?!" —, majd emeltebb hangon hozzá teszi: — ,,Tegye fel a kezét, és lépjen közvetlenül a motorház elé!" —, aztán: — ,,Ne kelljen még egyszer mondanom, máskülönben lelövöm!" —, ezt már kiabálja.
A pasas azonban annyira meglepődik a váratlan fordulaton, és úgy megijed attól, amit hall, hogy éppen az ellenkezőjét csinálja annak, amit ,,T." követel tőle: hátrébb lép, és a következő másodpercben el is iszkol, egyenest a Mercedes felé, aztán amint odaér, szinte ,,beröppen" az utastérbe, majd odasüvölti a vezetőnek: — Hajts! — a Mercedes pedig egy szempillantással később, csikorgó kerekű gumi-égetéssel kevert kipufogó-füstfelhőt hátrahagyva elstartol a helyszínről!...

Kérdés: Szerinted etikus volt-e az éjszakai vándor részéről, hogy magához vette a pénzzel teli táskát?
Másként: A leírtak ismeretében — az adott körülmények között — tehetett volna-e másként, és hozhatott volna-e etikusabb, és/vagy ésszerűbb döntést?

Tehát?
Facebook komment
További címkék
baldover MEGRUGDALJA, halott ember, furgon vezetőjének, furgon vezetőfülkéjébe, kedves, látod, baldover, megrugdalja, mögül egyetlen részét, végül veszi tölténytár, vissza lopás eltérülve, árokban veled, történhetett tehetett, végletes fényt, ruhákkal máris, mentéshez egymásutánban, görnyedt kapaszkodva,
TVN.HU, Képtár, Blogok, Videótár, Szótár, Házi Receptek, Fecsegj, Véleményezd!,
© 2024 TVN.HU Kft.