Belépés
Keresés
Kategóriák
Válaszadók toplistája
1. hatibacsi 20036
2. decotext 17332
3. geptop 16374
4. donaldduck 15550
5. hatarvadasz 13569
6. xenos 9874
7. feerko 9543
8. ibicimama 9280
9. piktorka2 9131
10. foxworkinspace 8624
Kinek a válaszát találták legtöbbször helyesnek?
1. ibicimama 1056
2. xenos 1031
3. dnemethk 845
4. hatarvadasz 810
5. donaldduck 744
6. pola62 730
7. geptop 665
8. hatibacsi 630
9. sunchat 489
10. gergelyferi 459
Helyesnek talált válaszok aránya
Tudjátok.hu már az Androidos készülékeken is!
Úton van? Épp válaszra lenne szüksége?
Tegye fel a kérdését!

Egy piros lámpánál is felteheti már kérdéseit, nem kell keresgélnie. Amint válasz érkezett a kérdésére, vagy új kérdés került fel, az alkalmazás jelezni fog.

Ön is segíthet másoknak, ha tudja a kérdésükre a választ, mivel az alkalmazás segítségével válaszolhat is.

Letöltés
Szerintetek mi a haladás?
"A haladás kifejezés- ahogy a 19. században használták, amikor sokszor éltek vele- két dolgot takar, melyet jó lesz megkülönböztetni:
haladás a történelemben és haladás a természetben."

Forrás: Robin G. Collingwood A történelem eszméje


A kérdés azért érdekel, mert napjainkban, pusztán érvként,
gyakran pufogtatják ezt a szót.

Hogy miként ragadható meg a haladás fogalma, ezzel már kiváló tudósok kísérleteztek, de nem jutottak közös nevezőre.

A természet haladása(evolúció) és a történelmi haladás(progresszió) egyaránt felfogható lenne, ha a folyton változó világ kihívásaira adott válaszként mérnénk le.
Amelyik élőlény elveszíti azt a képességét, hogy a környezetével, önmagával "rendben", összhangban éljen, halálra van ítélve.

Ebben a kölcsönhatásban megnyilvánuló képességben rejlik a fejlődés avagy haladás mibenléte.
Cikcakkokon, kitérőkön, vakvágányokon át haladunk egy "cél" felé, és ez a cél pedig nem lehet más, mint úgy fennmaradni, hogy létünkben jól érezzük magunkat, és az utánunk következő nemzedékek is .Ez lenne az igazi haladás?
Tudományok – Bölcsészet és társadalomtudományok
A kérdést írta: edeles ( 2013.07.03. 17:06 )
Válaszok száma: 16
Címkék: szerintetek, haladás, megkülönböztetni, kölcsönhatásban, történelemben, vakvágányokon, környezetével, megnyilvánuló,
1 2 
Válaszok Új válasz
taen 2013.08.29. 22:17 (#16)
A halas kofa igéje.
Haladás nincs!
Technikai fejlődés van, rettenetes áron.
seventhson 2013.07.17. 14:02 (#15)
Edeles (#13) :
A kérdés valóban bonyolult. Sőt, lét-tudatosságunk fejlettsége alapjaiban más nézőpontokba és megtapasztalásokba helyezi a fejlődés kérdését.
Ha nem untatlak vele, akkor a 7 fő, egymástól nagyon eltérő lélekfejlettségi szint szemszögeiből, külön-külön válaszokból is láthatod, hogy mit tartanak a fejlődésről a különböző lét-tudatosság szintű emberek.
Ezek persze csak egyetlen kérdésre való rövid válaszok, azonban roppant tanulságosak :


Kérdés :
A lélek fejlődés megállíthatatnan ? A szellemi gyarapodás biztos ?

Válaszok :

1. szintű ember (harcolj vagy menekülj válasz) :
Az egész elképzelés értelmetlen. Rengeteg rossz ember él a földön, s ők a legcsekélyebb mértékben sem foglalkoznak a lelkükkel.
Az én életem is hol fent, hol lent. Egyet lépek előre, kettőt hátra. Fogalmam sincs, miért ér annyi balszerencse és kudarc. Én imádkozom Istenhez, hogy ne így legyen, és tőle várom a megoldást.

2. szintű ember (a visszaható válasz) :
Az életem addig javul, amíg keményen dolgozom, és tartani tudom a tempót. Ez derűlátással tölt el engem és hiszem, hogy ez az igazi fejlődés, ez a haladás. Folyamatosan fokozódik az önbizalmam és a tudásom, tehát kétségtelenül fejlődöm, de abban nem vagyok biztos, hogy azoknak is hasznukra lehet mindez, akik még nem tudják, hogy miként boldogulhatnának. Nekik van csak igazán szükségük Istenre.
A belső fejlődés másodlagos a siker szempontjából.

3. szintű ember (a nyugodt tudatosság válasza) :
Nem igazán vonzanak a külső élmények, meggyőződésem, hogy ezek nem lényegesek. A belső világom gyerekkoromtól egyre szilárdabb, egyre vígasztalóbb és biztonságosabb. Úgy érzem, hogy a fejlődés a szívem közelében zajlik. Igyekszem követni belső ösztönzéseimet annak ellenére is, hogy nem hoznak számomra nagyobb elismertséget, nem lesz általa több pénzem, és a hatalmam sem nő. Ezeknél mélyebb belső értékek felé tartok.

4. szintű ember (az ösztönös megérzés válasza) :
Már nem hiszem el az elmémnek (egómnak), hogy tudja, mi a jó nekem. Sohasem elégített ki, akárhányszor is választottam kedve szerint az én-enyém-engem bűvöletében. Ennél jóval mélyebbre kell merülnöm önmagamban, hogy helyes döntéseket hozhassak. Rátaláltam az ösztönös megérzésre, ahol tudom, hogy mi az igazán helyes és működő. Arra tartok.
Része vagyok a Nagy Titoknak, ismeretlen rendeltetési helyem felé sodródom, és ezt elbűvölőnek tartom.

5. szintű ember (az alkotó válasz) :
Valahol útközben egyszer csak megszabadultam. Az vagyok aki lenni akartam, és azt teszem amit igazán akarok. Hogyan értem el mindezt ? Sem kemény munka árán, sem pedig küzdelemmel. Egy ellenállhatatlan erő sodort magával, és tett le itt. Ez az igazi fejlődés, én ebben hiszek, bár nem tudom meghatározni pontosan, hogy kicsoda Isten, és azt sem, hogy milyen valójában a lelkem. Elég, ha a fejlődés folyamatában bízom a teremtő lelkem ereje által.

6. szintű ember (a szent válasz) :
A lelkem szólít engem minden nap, minden órájában. Most értettem meg, hogy ez mindig is így volt, de csak most fogtam fel a maga teljességében, tisztaságában. Elviselhetetlen elfordulnom a Fénytől, elragadtatásom forrásától. Folyamatosan érzem, hogy Isten velem és bennem van. Bár csak korábban ébredhettem volna, akkor tudtam volna, hogy minden más, csalóka lehetőség volt csupán számomra.

7.szintű ember (az Egység válasza) :
Minden fejlődés. A világmindenség összes atomját egy időn és téren kívüli Teljesség irányítja. Minden a helyén van tökéletesen. A halál része a végtelen fejlődési folyamatnak, és ugyanez igaz a "gonosz"-ra is. Tudom, mint hogy én vagyok az életerő végtelen folyama.
Én vagyok a kezdet és a cél, az áramlás és a gát.
Kevés emléket őrzök a korábbi életeimből, de ezek közül a legfontosabb : emlékszem arra a napra, amikor Isten, a kozmikus anya átölelt, és magával hívott az élet nevű táncba.
dudaas 2013.07.05. 19:17 (#14)
Kedves edeles! Szerinted volt értelme választ írnom neked?
edeles 2013.07.05. 14:58 (#13)
Kedves Seventhson!

Te is tudod, mennyire bonyolult kérdés ez.

"A tudattalanból táplálkozó érzelmi, művészeti, költői alkotások azonban fejlődésképtelenek, mert lényük legmélyén ahistorikus. Az álom például szerkezetileg, lényegileg valószinüleg mit sem ,,fejlődött" amióta csak ember van, csak képtartalma változott a különböző életformák szerint. A legegyszerübb érzések, indulatok, az ösztönélet különböző megnyilatkozásai alá vannak ugyan vetve bizonyos hullámzásnak, amely az intellektuális életünk folytonos hömpölygésével is kapcsolatot tart, azonban ezt nem lehetne valami törvényszerüséget felmutató grafikonban sem ábrázolni, mint ahogy nem mutat ki törvényszerüséget a lázgörbe sem. Az álmokból, a révült pillanatok és a narkotikus szerek mámorának időtlensége alapján tudjuk, hogy az idő fogalma vagy érzete ebben a lét-szférában ismeretlen, a tudattalan megnyilatkozásai tehát lényegükben sohasem kapcsolódnak időben előbb történt megnyilatkozásokhoz, hanem minden egyes alkalommal önmagukból ismétlődnek meg, minden új reveláció az új teremtéssel egyúttal tagadása az időben előbb történt teremtéseknek, folytonos újrakezdés és soha nem folytatás a lényege az emberi alkotások e másik nagy csoportjának. E kettő -a fejlődő és az időtlen -együtt mutatja csak meg az emberiség örök Ianus-arcát."

Németh Antal Még egyszer: Van-e fejlődés?

Vajon nem az zavart meg, hogy az emberiség képes alkalmazkodni élő és élettelen környezetének kihívásaihoz?

A világ civilizációja jelenleg abban az állapotban van, ami létrehozta az ipari társadalmat, túlhaladva az azt megelőző mezőgazdasági társadalmat. Néhány jövőkutató úgy gondolja, hogy a civilizáció napjainkban egy másik átalakuláson megy keresztül és azt a világot úgy hívják majd, hogy információs társadalom. Ez azonban nem hoz lelki változásokat, az agy teljesítőképessége változik. (Minden új, vesztességgel jár. Egyenleg?)
dudaas 2013.07.05. 13:37 (#12)
Az idő halad, a többi marad. Csak változik. Hanyatlás és fejlődés valamilyen irányba, örök körforgás, kisebb nagyobb körökkel. Hiába vagyunk a mai világban, tv pc, lámpa, áram stb. nélkül nehéz beleképzelni magunkat a középkprba ha esetleg lenne időgépünk, de semmit sem vihetnénk magunkkal. Amikor a habsburgok szétverték a királyi várainkat, és beolvasztottak minden történelmi emlékünket ami akkor volt, az akkor gondolkodók úgy gondolták innentől kezdve csak hanyatlás és butulás fog következni. Ha azt vesszük hogy akkoriban a világon nekünk volt a legtöbb Szentünk, ami biztos hogy nem véletlen, akkor igazuk is lett. Akkoriban Európa leggazdagabb országa voltunk, ma a legszegényebb. De van TV.
seventhson 2013.07.05. 13:12 (#11)
(#10) :
Ha nem volna haladás (akár társadalmi is), létezés sem volna. Fizikai létünk elkerülhetetlen tulajdonsága a haladás, avagy tudatosságunk folyamatos fejlődése. Persze mindez nem kiabál egyikünk felé sem, hogy mindenki észrevehesse. A fejlődés bennünk megy végbe, bennünk érik csendesen, de annál hatékonyabban.
Mellesleg már csak az elmúlt 20 évben is több mint jelentős társadalmi előrehaladás történt az emberiség tudati szférájában (még ha ennek semmi látványos jele sincs). Az igazán lényegi dolgok sohasem látványosak, hanem csendben működnek, egyféle rejtett alap pillérként.
edeles 2013.07.05. 10:44 (#10)
Nem szeretnék senkit se befolyásolni, és távol álla tőlem, hogy bárkire is ráeröltessem a gondolataimat, de szerintem nincs társadalmi haladás.

Az ember ős idők fogva zsigereiben érzi veleszületett jogait- kötelességeit már kevésbé- és a történelem pedig arról szól, hogy ennek az adott korban miként tud érvényt szerezni.

Haladás avagy fejlődés csak is és kizárólagosan a technikában létezik.
taen 2013.07.04. 21:55 (#9)
Kedves edeles!
Ezzel szerintem lezártad, tehát vége.
Figyelmedbe ajánlom a Szabad Föld március 14.-i számát, amelyikben cikket közölt a barguzini Petőfi leszármazottakról.
A cikk szerint Petőfi Sándor 1856-ban halt meg Barguzinban, és még egy fiú utódot hagyott maga után, akinek további gyermekei születtek!
edeles 2013.07.04. 21:34 (#8)
Petőfi Sándor A NEMZETGYŰLÉSHEZ

Ott álltok a teremnek küszöbén,
Melyből a nemzet sorsa jön ki majd,
Megálljatok, ne lépjetek be még,
Hallgassátok ki intő szózatom...
Egy ember szól, de milliók nevében!

Az a hon, melyet őseink szereztek
Verítékökkel s szívök vérivel,
Az a hon többé nincs meg, csak neve
Bolyong közöttünk, mint a temetőbül
Éjféli órán visszajött kisértet...
Az a hon többé nincs meg, falait
Elmorzsolák a mult kor férgei,
S az uj vihar szétfújta födelét,
S lakói most az ég alatt tanyáznak,
Mint a vadállat és mint a madár.
Mit őseink egy ezredév előtt
Tevének, azt kell tenni most tinektek:
Bármily erővel, bármily áldozattal,
Bár mind egy szálig elvesztek belé,
Hazát kell nektek is teremteni!
Egy új hazát, mely szebb a réginél
És tartósabb is, kell alkotnotok,
Egy új hazát, ahol ne légyenek
Kiváltságok kevély nagy tornyai,
Sötét barlangok, denevértanyák,
Egy új hazát, hol minden szögletig
Eljusson a nap s tiszta levegő,
Hogy minden ember lásson s ép legyen.
Nem mondom én: a régi épületnek
Dobjátok félre mindenik kövét,
De nézzetek meg minden darabot, mit
Alapnak vesztek, s amely porhatag már,
Vessétek azt el kérlelhetlenül,
Bármily szent emlék van csatolva hozzá,
Mert jaj a háznak, mely alapba' gyönge,
Mert fáradástok akkor hasztalan lesz,
Egy perc jöhet, s az épület ledől,
S rosz gazda, aki mindig ujra épit,
S ma vagy holnap, de végre tönkre jut.

Számot vetett-e mindenik magával,
Minő dologra szánta el magát?
Nagy a dicsőség, melyet mindegyik
Szerezhet itten, de tudjátok-e,
Csak nagy munkáért jár ez a dicsőség!
Akit nem égő honfiérzelem
És tiszta szándék vezetett ide,
Kit a hiúság, vagy silány önérdek
Csábít e helyre, az szentségtelen
Lábbal ne lépjen e szentelt küszöbre,
Mert hogyha egyszer átlép és kijő majd,
Átok s gyalázat lesz kisérete,
Mellyel haza s később a sírba megy. -
Ti, kik szivébül bálványistenek
Ki nem szoríták az igaz nagy istent,
Kiknek szivében a honszeretet
Mint szentegyházi oltárlámpa ég,
Eredjetek be és munkáljatok,
Legyen munkátok oly nagy, oly szerencsés,
Hogy bámultában, majd ha látni fogják,
Megálljon rajta a világ szeme,
A bennlakókat vallja boldogoknak
És istenítse, akik épitették!

Pest, 1848. július 4.
taen 2013.07.04. 21:05 (#7)
Keresztrejtvényfejtési tapasztalataim szerint a haladás a halaskofa igéje.
1 2 
Facebook komment
További címkék
halas kofa, kérdés valóban, fejlődés kérdését, különböző lét-tudatosság, halas, igéje, haladás, nincs, porhatag annak kérdését, társadalmat mindenki arról, leszármazottakról isten néhány, bízom szoríták, megálljon mértékben, önérdek semmit, csendben fokozódik, középkprba változásokat, mennyire keresztül,
TVN.HU, Képtár, Blogok, Videótár, Szótár, Házi Receptek, Fecsegj, Véleményezd!,
© 2024 TVN.HU Kft.