Belépés
Keresés
Kategóriák
Válaszadók toplistája
1. hatibacsi 20036
2. decotext 17332
3. geptop 16374
4. donaldduck 15550
5. hatarvadasz 13569
6. xenos 9874
7. feerko 9543
8. ibicimama 9280
9. piktorka2 9131
10. foxworkinspace 8624
Kinek a válaszát találták legtöbbször helyesnek?
1. ibicimama 1056
2. xenos 1031
3. dnemethk 845
4. hatarvadasz 810
5. donaldduck 744
6. pola62 730
7. geptop 665
8. hatibacsi 630
9. sunchat 489
10. gergelyferi 459
Helyesnek talált válaszok aránya
Tudjátok.hu már az Androidos készülékeken is!
Úton van? Épp válaszra lenne szüksége?
Tegye fel a kérdését!

Egy piros lámpánál is felteheti már kérdéseit, nem kell keresgélnie. Amint válasz érkezett a kérdésére, vagy új kérdés került fel, az alkalmazás jelezni fog.

Ön is segíthet másoknak, ha tudja a kérdésükre a választ, mivel az alkalmazás segítségével válaszolhat is.

Letöltés
Őrült volt-e Megalosz Alexandrosz (makedóniai Nagy Sándor)?
Előzmények:
1. A Khairóneiai csatában (Kr. e. 338.) II. Philipposz (Sándor apja) makedón seregei legyőzték az Athén és Théba alkotta szövetség által harcba küldött görög seregeket (a csatában egyébként az akkor 18 éves Sándor hősiesen küzdött apja oldalán)
2. A csata után nem sokkal makedón hegemónia jött létre Hellaszban, melynek megpecsételéseként (egyúttal a makedón - görög béke megteremtése céljával) létrejött a pánhellén (vagy korinthoszi) szövetség a Perzsa Birodalom kárára.
2.1. Ennek révén Sándor előtt megnyílt a lehetőség, hogy bosszúhadjáratot szervezzen Perzsia ellen, a Kr. e. 480. évi pusztító perzsa támadás (a Xerxesz perzsa nagykirály vezette aljas támadás) visszavágójaként. (Ama görög - perzsa viszálynak volt része a Thermophülei szorosban elszenvedett híres-nevezetes vesztes csata, Leónidasz spártai király és hős-társainak áldozatvállalásával, majd pedig a világra szóló görög győzelmek: Marathón-nál, nem sokkal később pedig Plataiai-nál)
3. Sándor — nyilvánvalóan rendkívüli karizmatikus erejénél fogva — képes volt meggyőzni a görögöket, hogy egy mindösszesen 46 ezer főből álló, makedón-görög közös expedíciós sereggel Kisázsia felé induljanak.

A folytatást — az Alexandrosz vezette, alig 50 ezer főt számláló sereg lenyűgözően hihetetlen győzelemsorozatát — a történelemkönyvekből tudjuk.

És most jön a lényeg!

Úgy gondolom, senki sem vitathatja, hogy Nagy Sándor KÖVETKEZETES és TUDATOS ember lehetett.
Ám attól, mert egy személy látszólag következetes és tudatos, vagyis képes következetesen gondolkodni, és tudatosan cselekedni, attól még lehet őrült! Az állításom tehát az, hogy Alexandrosz őrült volt! Az kellett, hogy legyen, ha úgy gondolta, 46 ezer emberrel képes lehet meghódítani a perzsa birodalmat, vagy akár csak egyetlen, komolyabb ütközetben is megverni III. Dareiosz seregét! És lám, mi történt? Az irányítása alatt küzdő görög - makedón seregnek olyan jelentőségű csatákban — Isszosz, Gaugaméla — sikerült elsöprő erejű győzelmeket aratnia a mindkét csatatéren min. 80 ezer főnyi élőerőt felvonultató perzsák felett, amilyen méretű és amekkora embertömeget mozgató csatákra még további 900 évig nem került sor az emberi történelemben! Márpedig EGYSZERŰEN LEHETETLEN VOLT, HOGY AKÁR CSAK EGYSZER IS GYŐZHESSEN! Neki azonban mégis tucatnyiszor sikerült! Nagy Sándor mégis egyértelműen őrült volt — de legalább is őrülten vakmerő...
Kérdés: képes volt-e Nagy Sándor következetesen gondolkodni és tudatosan cselekedni? A válasz: igen, képes volt. Hiszen csak egy következetes és tudatos elméjű ember képes egy egész hadjáratot megszervezni és levezényelni. De őrült volt mégis? Erre is igen a válasz, amit néhány mondattal előbb igazoltam is. Hiszen, ha hétköznapi értelemben normális lett volna, ESZE ÁGÁBAN SEM LETT VOLNA MEGGYŐZNI A GÖRÖGÖKET A PERZSA BIRODALOM LEGYŐZHETŐSÉGÉRŐL, MAJD MINDÖSSZE 46 EZRES SEREGET TOBOROZTATNI ÁLTALUK, AZTÁN A HELLÉSZPONTOSZON ÁTKELNI VELÜK ÁZSIÁBA, MAJD A GRANIKOSZ FOLYÓN ÁTKELNI, HOGY A TÚLOLDALON — MINDJÁRT A HADJÁRAT LEGELEJÉN — A BESSZOSZ VEZETTE, NEM CSEKÉLY LÉTSZÁMÚ PERZSA SEREGBE ÜTKÖZZÖN, AMELY SEREG PILLANATOKON BELÜL HAZAVÁGHATTA VOLNA — KÉPLETESEN ÉS VALÓSÁGOSAN IS!

TudományokAlkalmazott tudományok
A kérdést írta: keidzsitakesima ( 2016.02.07. 02:27 )
Válaszok száma: 9
Címkék: alexandrosz, makedóniai, megalosz, sándor, történelemkönyvekből, áldozatvállalásával, megpecsételéseként, győzelemsorozatát, legyőzhetőségéről, hellészpontoszon,
Válaszok Új válasz
hatarvadasz 2016.02.08. 11:12 (#9)
Minden vezető aki a saját döntését megkérdőjelezőkkel szemben arroganciával vagy erőszakkal reagál a párbeszéd helyett az Őrült.
Az hogy tévedhetetlennek tartja magát az még nem jelenti azt hogy a mások meglátása
nem teheti értékesebbé hasznosabbá vagy egyszerűbbé azt.
A megalomániások mind őrültek még akkor is, ha külsőségeiben normálisnak hatnak.
Nagy Sándor szintén azokkal szemben alkalmazott durva erőszakot akik pedig hűen kérdések és ellenszegülés nélkül követték.
A példa érték a tizedelések során nem tettek kivételt a tiszták és a hamisak között.
A nagy számok törvénye alapján belátta mindenki nincs vissza út csak előre és parancs
szerint.
A Rómaiak is az ellenszegülés és dac ellen a tizedeléssel győzték meg mindazokat
akik nem voltak hajlandóak csatasorba állni.
Ráadásul saját maguk közül végeztették el a kivégzést, mert így a büntetések durvasága
is közrejátszott a meggyőzés erejének.
keidzsitakesima 2016.02.08. 00:59 (#8)
A LATRINÁBA POTTYANT HÍMRINGYÓ (értsd: a 'jn' rejteknevű galandféreg) jegyzete természetesen SEMMIFÉLE IGAZSÁG-ELEMET NEM TARTALMAZ! (Olyat aztán végképp nem, ami alapján ez a kérdés az ő általa vélt módon volna kapcsolatba hozható saját zsenialitásommal...)
Nyögdécselése olyannyira irreleváns, hogy #7-es számú jegyzetemben még nyomokban sem utalok rá...

(Ha valami, hát a Dianetika MINDENKÉPPEN egy őrült elme [ L. Ron Hubbard] ,,terméke"! Csak idióták hisznek benne!)
keidzsitakesima 2016.02.08. 00:47 (#7)
Mindenekelőtt egy rövid, és nem szorosan a kérdéshez tartozó megjegyzés:
Eddig (korábban és másutt) én is a ,,pacsizás" kifejezést alkalmaztam egy bizonyos kérdésre adott helyes válasz elfogadása vonatkozásában, ámde — átgondolván — úgy vélem, az helytelen volt, mivel a rendszerszolgáltató sem a válaszok kéznyújtással való ,,köszöntését" — mint üdvözlési formát — jeleníti meg, hanem a válasz ,,életben hagyásának" szándékát láttatja, amit egy ókori eredetű (a gladiátor-küzdelmek végkimenetelét eldöntő) szimbólummal tesz nyilvánvalóvá!...

És most a tényleges reagálás.

Bár egyikőtök megjegyzését sem én helyeseltem (valaki más tette azt meg), ámde ,,bubua53" jegyzetét kivéve*, mindenki más jegyzete tartalmaz több-kevesebb igazság-elemet! — Még ,,határvadász" jegyzetei is tartalmaznak ilyeneket! (Igaz, ő most is hozta szokásos — néhol igencsak körülményesen homályos fogalmazással ,,mesterkedő" — formáját...)

Az Alexandrosz-,,rejtély" magyarázatát egyébiránt én rendkívül egyszerűnek gondolom. Úgy vélem ugyanis: RENDKÍVÜLI MÉRTÉKŰ, SOROZATOS SZERENCSÉJE VOLT!
Most csak a legközismertebb ilyen elemeket sorolom:
Már a Granikosz folyón való átkeléskor (a hadjárat legelején, Kr. e. 334. májusban) szerencsés körülmények segítették:
1. A perzsa sereg, illetve annak parancsnoka, HAGYTA, hogy Alexandrosz (az éj leple alatt?) a TELJES SEREGÉVEL átkeljen a Granikoszon!
1.1. Ha a csata ókori leírásának ,,dicsőítő" változata igaz (azért az előbbi kérdőjel), vagyis az, hogy éjszaka, menetből és elsőre sikerült Alexandrosznak átkelnie a sereggel, akkor azért volt ez hiba a perzsák részéről, és azért volt ez szerencsés körülmény Alexandrosz számára, ha viszont...
1.2. a kritikusabb történet-elemzés a helyes, vagyis tehát, hogy csak egy sikertelen átkelési próbálkozást KÖVETŐEN — másodszorra, másnap hajnalban és délelőtt —, volt csak képes Alexandrosz átkelni seregével, akkor ez még nagyobb hibát jelent a perzsák részéről, és még nagyobb szerencsét jelent Alexandrosz javára!
Alexandrosznak tehát SZERENCSÉJE VOLT!

2. Alexandroszt a csata alatt KÉT ÍZBEN IS csaknem megölték perzsa ellenfelei!
2.1. Elébb Rhoiszakész perzsa főtiszt csapott a sisakjára kardjával, de ezt a csapást Alexandrosz még ki tudta védeni lándzsájával, majd ledöfte a támadót, rögvest ezután...
2.1. Rhoiszakész testvérének, Szpithridatész-nak sikerült végzetes helyzetbe hozni Alexandroszt, olyannyira, hogy Szpithridatész már a kegyelemdöfést készült megadni, amikor Alexandrosz egyik tisztje, Kleitosz jött segítségül, aki elébb levágta Szpithridatész karját, majd megölte őt. (Kleitoszt később Alexandrosz egy vita hevében, hirtelen felindulásból megölte, amit aztán haláláig bánt...)
Alexandrosznak tehát ebben az esetben is SZERENCSÉJE VOLT!

3. Csata Isszosz-nál (Kr. e. 333.) — Csak röviden: a csatavesztés oka — Alexandrosz zseniális hadvezetői erényei mellett — igen nagy mértékben a perzsa hadvezetés SOROZATOSAN HIBÁIRA: rossz döntéseire és helytelen reagálásaira vezethető vissza!
3.1. A perzsák ROSSZ TÉRFOGLALÁSA (támadó felállása) a csata előtt, majd
3.2. a — lényegi erőfölény-tudatból eredeztethető — ROSSZUL IDŐZÍTETT, ill. NEM MEGFELELŐ támadó hadmozdulatok, valamint
3.3. a makedón - görög hadmozdulatokra adott SOROZATOS HIBÁS VÁLASZOK miatt bekövetkező SÚLYOS EMBERVESZTESÉG, végül
3.4. III. Dárajavaus (görögös átiratban: Dareiosz) perzsa nagykirály GYÁVASÁGA, vagyis az, hogy a széthullás szélére jutó, de erős kézzel és megfontolt döntésekkel még mindig győzelemre vezethető perzsa sereget OTTHAGYATA, és elmenekült a csatatérről!
Alexandrosznak tehát ismét SZERENCSÉJE VOLT!

4. Gaugaméla-i csata (331. okt. 1) — Azon túl, hogy ez a csata volt Alexandrosz legfényesebb győzelme a perzsák felett, egyúttal az ókor egyik lagnagyobb méretű ,,mészárszék"-csatájává híresült — melyhez fogható öldöklés csak Cannae-nél (Kr. e. 216., második pun háború) valósult meg, ahol a Római Birodalom a történetének legkatasztrofálisabb vereségét szenvedte el, melynek során csaknem 60%-os emberveszteséget kellett elviselnie! —, szóval mindezen túl szinte pontról-pontra ugyanaz mondható el, mint Isszosz esetében! A perzsák egyszerűen KÉPTELENEK VOLTAK FELNŐNI A FELEDATHOZ, és még mindig abban a nagyképűen ostoba hitben leledzettek, hogy a nagyjából 2-szeres túlerejük biztos tudatában nem veszíthetnek másodszor is! — De tévedtek!...
Alexandrosznak tehát ismét SZERENCSÉJE VOLT!

5. Baktriában egy várostrom során, ahol is Alexandrosz vakmerően sajátmaga is a falakra kapaszkodott, nyílvessző fúródott a combjába, amely ha verőeret ér, akár ott is maradhatott volna! — DE ÚJBÓL SZERENCSÉJE VOLT!

És még lehetne sorolni...

Összefoglalva:
Elismerve Alexandrosz hadvezetési rátermettségét, mégis úgy vélem, a katonai pályafutása során ,,bekavaró" szerencsetényezők DÖNTŐ jelentőségét — azok számossága okán — nem lehet figyelmen kívül hagyni! Ez pedig meglátásom szerint megerősíti azon feltételezésemet, miszerint Alexandrosznak NEM VOLT ÉSSZERŰ HIVATKOZÁSI ALAPJA arra, hogy a perzsa birodalom 46 ezer emberrel megdönthető! Ő tehát ÉSSZERŰTLENÜL hitt egy olyan ideában, amit józan tárgyilagossággal megfogalmazható érvekkel nem lehetett alátámasztani, ergo: Alexandrosz ŐRÜLT VOLT!

Én így látom.


* Ha eddigi jegyzeteimből ,,bubua53" azt a következtetést vonta le, hogy az én álláspontom szerint: ,,mindenki örült, aki kitűnik a többiek közül", akkor engem ,,bubua53" — rajtam kívül álló okból... — alaposan félreértett!
jn 2016.02.07. 21:35 (#6)
Rájöttél, hogy nem csak zseni vagy, hanem őrült is? Persze nem hétköznapi értelemben. Végül is nem mindegy? A lényeg, hogy demonstráld nekünk önnön különlegességedet. Hogy Te mennyivel különb vagy nálunk (is). De jó helyen kapisgálsz, hisz Nagy Sándor is mániás volt, ahogy Te is. Bővebben olvashatsz erről a Dianetika könyv 312-314. oldalain, hátha segít rajtad valamit.
donaldduck 2016.02.07. 18:42 (#5)
Szerintem nem volt örűlt.
Elsőre tán tényleg annak tűnhet egy nagyobb lélekszámú csapattal harcba bocsájtkozni,ám ha taktikailag a kisebb csapat előnyre tesz szert akkor akár győzhet is. A fent említett csatánál is ez vezette győzelemre Nagy Sándor seregét.
-
hatarvadasz 2016.02.07. 14:36 (#4)
A tévedhetetlenségi faktor és a saját maga ítélőképességének egyedüli érvényesítése
Merkel féle önös Istenképként jelent meg.
Minden olyan vezető aki hasonló módon kizárólagosan akarja uralni környezetét
és erről nem kap megfelelő visszajelzéseket, amelyek a környezetének elvárásait
tükrözi az a beszűkült hatalmi elit érdekeket, amelyet a nemzet igényétől elszakadva
erővel próbál gyakorolni.
Nagy Sándor is hasonlóan a maga alkotta vezetők béke idejét gazdasági politikai
hatalmát nem volt képes katonai szemszögének szűklátókörűsége miatt irányítani.
Vazallusait akiket személyi vezetők hatása és uralkodása alá helyezett a távolsággal egyidejűleg váltak kiskirályokká is.
Akik már kikerültek a közvetlen irányítása és az engedelmesség kötelezettsége alól.
Szét is hullott a birodalma.

Mint ahogyan most a Merkel fémjelezte Európai UNIO egysége is.
Merkel sem fogja soha elhibázott döntését beismerni, a kor adta szükséges
hibának fogja azt a kényszerűségek és a humanitás kötelezettségeként vallva,
mások eltérő valamint ellenségképet szító viselkedések törvényszerű kudarcának
betudni.
Orbán Viktor is hasonlóan fogja bukását realizálni.
tibor1 2016.02.07. 13:54 (#3)
Van olyan diló akinél ez minden cselekedetén látszik.
Van olyan aki bizony zseniális dolgokra képes de egyszerű dolgoknál elméje összeesik.
Ez adott esetben veszélyes lehet.
Sokféleképpen lehet értelmezni,egy jó hadvezér,de azt már nem tudja értelmezni,hogy a dolgok
nem mehetnek a végtelenségig, ha úgy tetszik a fák nem nőnek az égig.
Lehet úgy is,hogy egyáltalán leigázni egy másik népet magában őrültség mert nem tisztességes.Sokan viszont piedesztálják.
bubua53 2016.02.07. 12:15 (#2)
Nem olyan egyértelmű dolog - hiába is mogyorózod - hogy csak őrült emberek képesek őrültségeket elkövetni. Max. nem átlagos emberek. A te eszmelgésed alapján mindenki örült, aki kitűnik a többiek közül, és zseniális dolgokat művelt, vagy alkotott, de csak van bennük egy kis faktor.
hatarvadasz 2016.02.07. 12:15 (#1)
Érdekes, de az akkori korok embereinek a hiedelemvilág is nagyban befolyásolója
volt cselekedeteiknek.
Az hogy valakinek a neveltetése során a fájdalomküszöbe és a saját eltökéltsége
példamutatása és a hasonló felfogásúak töretlen egysége mennyire képes motiválni
őket akár még az őrület jegyeit is hordozhatja magában.

Ráadásul az ellenség ismerete taktikájának átláthatósága, és az ott harcolók
elhivatottsága is kulcsa egy tömeg mozgásának és harckészségének demoralizálására.

Maga a vakmerőség a meglepetés és a spontán hatásában rejlő durva erőszakos
nyomás és a könyörtelenség azok amelyek az ingadozó ellenfelet futásra és
megadásra is késztetik.
Ha még a hit és annak félelmei a jóslatok előre vetítése egyformán lehetnek eleve
hátrányt okozók a harckészültségre és a kitartásra is.

Nagy Sándor egy vérszomjas és erőszakos szadista volt az utókor véleménye alapján, könyörtelensége és a saját embereinek terrorisztikus vezetése személyes példamutatása valamint a megszerezhető vagyon nagysága tette harcosait is vérengző gépezetté.

Számtalan csatáját az éppen adódó gyors helyzetfelismerésnek köszönhetően
tartalék erőinek megfelelő időzítésével és bevetésével tudott csatákat a maga javára billenteni.
Még egy szövetségese volt győzelmeinek, az hogy a Perzsa önkény ellen küzdők
az ő oldalára álltak vagy kihátráltak a Perzsa uralkodó hűbéri vállalásuk kötelezettségének teljesítése alól.
Fiatal kora és ambiciózus felfogása valamint a dicsőség elérésével Isteni hatalomra való törekvése vezérelte és vakította is el, mert személye halhatatlanná nem válhatott csak a tettei által kiharcolt hírneve.
Jelenleg valahol Afrika sivatagjának homokja alatt van eltemetve és kardja is ami a világ legyőzésének eszköze és szimbólumama is.
A kard mindenkori birtokosa Egyiptom és a meghódított birodalom ura.
Ezt keresték mindazok akik igazolhatták volna Nagy Sándor örököse és elért címének hatalmának jogos birtokosa.
Facebook komment
További címkék
saját döntését, párbeszéd helyett, hogy tévedhetetlennek, mások meglátása, minden, vezető, saját, döntését, örűlt mesterkedő nagyobb, hisznek kevesebb egyszerűbbé, reagálás sokféleképpen felállása, környezetét hadjárat, őrült erről, helyes rejteknevű, meglátásom párbeszéd, ilyen eredetű, helyes egyik,
TVN.HU, Képtár, Blogok, Videótár, Szótár, Házi Receptek, Fecsegj, Véleményezd!,
© 2024 TVN.HU Kft.