Belépés
Keresés
Kategóriák
Válaszadók toplistája
1. hatibacsi 20036
2. decotext 17332
3. geptop 16374
4. donaldduck 15550
5. hatarvadasz 13569
6. xenos 9874
7. feerko 9543
8. ibicimama 9280
9. piktorka2 9131
10. foxworkinspace 8624
Kinek a válaszát találták legtöbbször helyesnek?
1. ibicimama 1056
2. xenos 1031
3. dnemethk 845
4. hatarvadasz 810
5. donaldduck 744
6. pola62 730
7. geptop 665
8. hatibacsi 630
9. sunchat 489
10. gergelyferi 459
Helyesnek talált válaszok aránya
Tudjátok.hu már az Androidos készülékeken is!
Úton van? Épp válaszra lenne szüksége?
Tegye fel a kérdését!

Egy piros lámpánál is felteheti már kérdéseit, nem kell keresgélnie. Amint válasz érkezett a kérdésére, vagy új kérdés került fel, az alkalmazás jelezni fog.

Ön is segíthet másoknak, ha tudja a kérdésükre a választ, mivel az alkalmazás segítségével válaszolhat is.

Letöltés
Ki volt és mit készített Athanasius Kircher?
- tschabby -
Tudományok – Egyéb kérdések
A kérdést írta: tschabby ( 2011.03.05. 02:21 )
Válaszok száma: 4
Címkék: athanasius, készített, kircher, volt, tschabby,
Válaszok Új válasz
zsolesz7505 2011.03.05. 08:48 (#4)
A XVII. században élt, Athanasius Kircher jezsuita polihisztor tudós, a kutatásai nyomán, mintegy 40 könyvet publikált, elsősorban a keleti tanulmányok, a geológia és az orvostudomány területéről. Fizikai kísérletei közben megalkotta az első hangszórót is. Az egyiptomi hieroglifák korai tanulmányozása folytán, az egyiptológia megalapítójának tekintik. A saját korát megelőzve, mikroszkóppal vizsgálta a fertőző mikroorganizmusokat, és hatékony intézkedéseket javasolt a betegségek terjedésének megelőzésére.
donaldduck 2011.03.05. 08:42 (#3)
A XVII. században élt, Athanasius Kircher jezsuita polihisztor tudós, a kutatásai nyomán, mintegy 40 könyvet publikált, elsősorban a keleti tanulmányok, a geológia és az orvostudomány területéről. Fizikai kísérletei közben megalkotta az első hangszórót is. Az egyiptomi hieroglifák korai tanulmányozása folytán, az egyiptológia megalapítójának tekintik. A saját korát megelőzve, mikroszkóppal vizsgálta a fertőző mikroorganizmusokat, és hatékony intézkedéseket javasolt a betegségek terjedésének megelőzésére.

Kircher munkássága Leonardo da Vinci tevékenységéhez hasonlítható, a találékonyság és a munka mélysége tekintetében. Korának, az egyik tudományos csillaga volt, de élete vége felén háttérbe szorult a René Descartes és más filozófusok által meghirdetett racionalizmus miatt. Az utókor az utolsó reneszánsz ember címmel tisztelte meg.

Athanasius Kircher 1601 vagy 1602. május 2-án született, a Fulda melletti Geissa in der Rhönben, egy kilenc gyermekes család legfiatalabb tagjaként. Szülei Johann Kircher és Anna Gansek voltak. Az édesapja, Mainzban filozófiát és teológiát tanult, a tanulmányait doktorátussal zárta, utána a a Seligenstadt am Main-i bencés kollégiumban teológiát tanított, majd Balthasar von Dernbach fuldai hercegapát hivatali szolgálatába állt. Athanasius főként apjának köszönhette a széles körű műveltségének az alapjait. Rendkívül tehetséges, bár koraérett gyerek volt, az alsóbb iskolát a szülőhelyén végezte. Emellett, édesapja külön oktatta matematikai és földrajzi ismeretekre, valamint együtt zenéltek, közben a helyi rabbitól megtanult héberül. 1612 és 1618 között a jezsuiták fuldai kollégiumában tanult, majd jelentkezett a Jézus Társasága paderborni noviciátusába, a filozófiai és teológiai tanulmányait szintén Padernbornban kezdte. A harmincéves háború során 1622-ben, a protestáns támadások elöl, életveszélyekkel teli úton, a fagyott Rajnán átkelve Kölnbe menekült. A filozófiai kurzus befejezése után, 1623-ban a nyelvi ismetereit tökéletesítette, majd ősztől a heiligenstadti jezsuita kollégiumban főként a görög nyelvet oktatta, matematikát, héber és szír nyelvet is tanított. A heiligenstadti utazása során protestáns katonák elfogták és jezsuita mivolta miatt, majdnem felakasztották. Amikor a mainzi érsek, egyben választófejedelem a városba látogatott, az ünnepségen mechanikusan mozgatott díszletek között tűzijátékot rendezett, ez volt a legkorábbi bizonyítéka a műszaki érdeklődésének.
gergelyferi 2011.03.05. 06:12 (#2)
P. Athanasius Kircher SJ volt az egyik utolsó reneszánsz ember, aki széles körű érdeklődésével és tudományos kutatásaival nagyban hozzájárult a XVII. század tudományos fejlődéséhez.

A XVII. században élt, Athanasius Kircher jezsuita polihisztor tudós, a kutatásai nyomán, mintegy 40 könyvet publikált, elsősorban a keleti tanulmányok, a geológia és az orvostudomány területéről. Fizikai kísérletei közben megalkotta az első hangszórót is. Az egyiptomi hieroglifák korai tanulmányozása folytán, az egyiptológia megalapítójának tekintik. A saját korát megelőzve, mikroszkóppal vizsgálta a fertőző mikroorganizmusokat, és hatékony intézkedéseket javasolt a betegségek terjedésének megelőzésére.

Kircher munkássága Leonardo da Vinci tevékenységéhez hasonlítható, a találékonyság és a munka mélysége tekintetében. Korának, az egyik tudományos csillaga volt, de élete vége felén háttérbe szorult a René Descartes és más filozófusok által meghirdetett racionalizmus miatt. Az utókor az utolsó reneszánsz ember címmel tisztelte meg.

Athanasius Kircher 1601 vagy 1602. május 2-án született, a Fulda melletti Geissa in der Rhönben, egy kilenc gyermekes család legfiatalabb tagjaként. Szülei Johann Kircher és Anna Gansek voltak.
Kircher számos komoly és értékes könyvet írt, igen változatos témákban, mint például az egyiptológia, geológia vagy a zeneelmélet. A polihisztori érdeklődése nem vette figyelembe az egyes tudományágak határait, hanem egységes szerkezetben szemlélte a világot. Máig eléggé meglepő összefüggésekben vizsgálta az egyes dolgokat, mint például a hagyományos mágnesességet, egy magnetizmusról folyó vita során a gravitáció és a szeretet oldaláról vizsgálta. Talán Kircher legismertebb munkája ma is, az Oidipusz aegyptiacus (Egyiptomi Oidipusz -1652-54) az egyiptológia és az összehasonlító valláskritika fontos tanulmánya. A könyveit latinul írta, hogy korában, a XVII. században a tudományos információkat, az olvasók szélesebb körében terjeszthesse, noha saját maga nem tett semmilyen komolyabb felfedezést vagy nem készített egyetlen fontos találmányt sem, bár sokáig tévesen néhány eszközt neki tulajdonítottak, mind például a mágikus lámpát.

Jean-François Champollion Kircher volt kora legnagyobb egyiptológusa, noha a megállapításait később sorban megcáfolták, de a kutatásai mégis segítséget nyújtottak a későbbi komolyabb egyiptológiai kutatásoknak. Az egyiptológia iránti érdeklődése a kopt ábécé megismerésével kezdődött 1628-ban a speyeri könyvtárban. 1633-tól szorgalmasan tanult koptul, majd 1636-ban kiadta az első kopt nyelvtant Prodromus coptus sive aegyptiacus címen. Az 1643-ban megjelent, Lingua aegyptiaca restituta (A helyreállított egyiptomi nyelv) könyvében pedig megállapította, hogy a kopt nyelv nem önálló nyelv, hanem a régi, ókori egyiptomi nyelv utolsó írott változata. Valamint rámutatott a hieratikus és a hieroglifikus írások közti kapcsolatra. Azonban az Oedipus Aegyptiacus könyvében számtalan téves és helytelen megállapítást tett, mivel úgy vélte, a régi egyiptomiak nyelvén beszélt Ádám és Éva, hogy Hermész Triszmegisztusz volt Mózes, vagy az egyiptomi hieroglifák okkult szimbólumok, ezért nem lehet lefordítani őket szavakra, de jeleket, személyeket és számokat jelölnek. Ezzel a véleményével Kircher becsapta saját magát és néhány kortársát is félrevezette, mivel a hieroglifákat a saját képzelete szerint fordította le, amelyeknek kevés közük volt a tényleges szövegekhez. Bár a megközelítése alapvetően tévedésen alapult, mégis a hieroglifákról írt komoly tanulmányával, az adatok összegyűjtésével nagyban segítette Jean-François Champollion (1790-1832) francia egyiptológus sikeres erőfeszítéseit a hieroglifák megfejtésekor. Kircher helytelenül felvetette, hogy a görög ábécé 21 betűje a hieroglifákból származik. Az egyik legfurcsább tette volt, amikor a római tereken obeliszkeket állított fel, a saját maga által tervezett fantasztikus hieroglifákkal, amelyek nem kis rejtélyt okoztak a modern tudósoknak.
Az orvostudományi tanulmányaiban elsősorban a betegségek modern megközelítése volt az újszerű, már nagyon korán, 1646-ban a pestis áldozatainak a vérét mikroszkóppal vizsgálta. Az 1658-ban kiadott Scrutinium Pestis (A pestis osztályzása) című könyvében már megállapította, hogy a vérben felfedezett kis férgek, mikroorganikus élőlények okozzák a betegséget. A következtetése helyesnek bizonyult, bár nem tudta, hogy amit lát azok valójában vörös és fehér vérsejtek és nem az általa Yersinia pestisnek nevezett kórokozó. Azonban a megelőzésre illetve a betegség terjedésének megakadályozására adott tanácsai, mint a betegek elkülönítése, a karantén, a fertőzött ruhák elégetése, az arcmaszk viselése nagyon hasznosnak bizonyultak.

Kircher 1680. november 27-én vagy 28-án hunyt el Rómában, a halála után a jezsuiták római anyatemplomában, az Il Gesú-ban temették el, de a sírja, a sok későbbi temetkezés miatt, az évszázadok alatt feledésbe merült, ezért a pontos helyét ma már nem ismerjük.
icebear0712 2011.03.05. 05:37 (#1)
A XVII. században élt, jezsuita polihisztor tudós.Mintegy 40 könyvet publikált, elsősorban a keleti tanulmányok, a geológia és az orvostudomány területéről. Fizikai kísérletei közben megalkotta az első hangszórót is. Az egyiptológia megalapítójának tekintik. A saját korát megelőzve, mikroszkóppal vizsgálta a fertőző mikroorganizmusokat, és hatékony intézkedéseket javasolt a betegségek terjedésének megelőzésére.
Facebook komment
További címkék
kutatásai nyomán, keleti tanulmányok, orvostudomány területéről, első hangszórót, században, athanasius, kircher, jezsuita, azonban coptus katonák, újszerű hivatali restituta, értékes tekintik hanem, szavakra beszélt, utolsó fejlődéséhez, későbbi elsősorban, johann kollégiumában, segítséget okozzák, felfedezett mivolta,
TVN.HU, Képtár, Blogok, Videótár, Szótár, Házi Receptek, Fecsegj, Véleményezd!,
© 2024 TVN.HU Kft.