Válaszadók toplistája |
|
1. |
hatibacsi |
20036 |
2. |
decotext |
17332 |
3. |
geptop |
16374 |
4. |
donaldduck |
15550 |
5. |
hatarvadasz |
13569 |
6. |
xenos |
9874 |
7. |
feerko |
9543 |
8. |
ibicimama |
9280 |
9. |
piktorka2 |
9131 |
10. |
foxworkinspace |
8624 |
|
|
|
Kinek a válaszát találták legtöbbször helyesnek? |
|
1. |
ibicimama |
1056 |
2. |
xenos |
1031 |
3. |
dnemethk |
845 |
4. |
hatarvadasz |
810 |
5. |
donaldduck |
744 |
6. |
pola62 |
730 |
7. |
geptop |
665 |
8. |
hatibacsi |
630 |
9. |
sunchat |
489 |
10. |
gergelyferi |
459 |
|
|
|
Helyesnek talált válaszok aránya |
|
|
|
Tudjátok.hu már az Androidos készülékeken is! |
|
Úton van? Épp válaszra lenne szüksége? Tegye fel a kérdését!
Egy piros lámpánál is felteheti már kérdéseit, nem kell keresgélnie. Amint válasz érkezett a kérdésére, vagy új kérdés került fel, az alkalmazás jelezni fog.
Ön is segíthet másoknak, ha tudja a kérdésükre a választ, mivel az alkalmazás segítségével válaszolhat is.
Letöltés
|
|
|
|
|
|
Hogy is van ez akkor ? |
Riemann-sejtés [bevezető szerkesztése]
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Riemann-sejtés, amit először Bernhard Riemann 1859-ben fogalmazott meg, egyetlen számelméleti tárgyú dolgozatában, a Riemann-féle zéta-függvény zérushelyeinek eloszlásával foglalkozik (és így a prímszámok lehető legegyenletesebb eloszlását állítja). Sokan (így például Erdős Pál is), az egész matematika legfontosabb problémájának, koronagyémántjának tartják. Egyike a Hilbert-problémáknak, és az egymillió dollárt érő millenniumi problémáknak is. A legtöbb matematikus igaznak tartja, bár például John Edensor Littlewood és Atle Selberg hangoztatott kétségeket.
A Riemann-féle zéta-függvény ζ(s) egyváltozós, komplex számokon értelmezett függvény, értelmezési tartománya a teljes komplex számsík, az s = 1 eset kivételével. Ha s>1 valós szám, akkor a konvergens
sor állítja elő, ez még akkor is konvergens, ha s komplex, de valós része 1-nél nagyobb. Így például az ismert Euler-féle formula miatt ζ(2)=π2/6. Ha s valós része nem 1-nél nagyobb, akkor analitikus folytatással kapjuk a függvény értékeit.
Vannak úgynevezett triviális gyökhelyei az s = −2, s = −4, s = −6, ... értékeknél. A Riemann-sejtés a nem triviális esetekkel foglalkozik, és kimondja:
A Riemann-féle ζ-függvény minden nem triviális gyökének a valós része 1/2.
Tehát a nemtriviális gyökök az 1/2 + it alakú számokból álló úgynevezett kritikus egyenesen vannak, ahol t valós szám és i a képzetes egység.
|
|
|
Csak belépés után tud válaszokat írni! Kérjük lépjen be!
Belépés
|
Vagy facebook hozzáféréssel is írhat!
Facebook Komment
|
|
ludwigtoth |
2012.01.23. 19:29 (#6) |
|
|
Ajjajjj... ez a qrva TVN nem ismeri a kínai írásjeleket...
Hát igazán sajnálom... pedig mindent megpróbáltam... |
|
|
ludwigtoth |
2012.01.23. 19:26 (#5) |
|
|
Hát egy pár dolog még nem egészen világos, de ha jól értelmezem az angyalka által leírtakat, akkor, a \sigma(n) \le H_n + \ln(H_n)e^{H_n} képlet által meghatározható az "a" vektor és a hozzánk közelítő anticiklon magasságának longitudinális szorzata, ami differenciáltan egyenlő a ciklon sebességének skaláris négyzetével. Ebből az következik, hogy d2 és c2 relatív prímszámok. Ami a sigma(n) és le H_n természetes logaritmusának összefüggését illeti, a sigma(n) \le H_n + \ln(H_n)e^{H_n} összefüggésből ez minden nehézség nélkül levezethető.
dhaj-nak is megpróbálom elmagyarázni a megoldásomat:
漢字に就いて+漢字& ;#12395;就いて=2(漢字に就 12356;て
mármost a
藤堂明保著 ㍼58年&am p;#12302;漢語と日本語』 288;秀英出版 skaláris szorzat alapján belátható hogy az eredmény
藤堂明保著 ㍼58年&am p;#12302;漢語と日本語』 288;秀英出版/sigma(n) \le H_n + \ln(H_n)e^{H_n}
lesz.
Tök egyszerű...
Remélem így már mindenkinek világos... |
|
cathy222 |
2012.01.22. 01:18 (#4) |
|
|
Jhonyy! Ezt bemasolhattad volna valahogy a kodok nelkul is, mert ugyan anelkul sem igen ertem, mirol van szo, de a kodok aztan tokeletesen osszezavarnak. |
|
ludwigtoth |
2012.01.22. 00:24 (#3) |
|
|
angyalka: most dobtam egy hátast... |
|
angyalka___ |
2012.01.21. 20:51 (#2) |
|
|
Folytatás ugyanonnan :
Számos, ártatlannak tűnő állítás valójában ekvivalens a Riemann-hipotézissel, például:
1. minden n\geq 100 természetes számra teljesül
|\log([1,2,\dots,n])-n|\leq\sqrt{n}\left(\log n\right)^2
ahol [1,2,\dots,n] az első n szám legkisebb közös többszörösét jelöli.
2. Robin tétele: Guy Robin 1984-ben bizonyította, hogy a következő állítás:
σ(n) < eγnlog log n minden n > 5040-re;
ahol σ(n) az osztóösszeg-függvény és γ az Euler-konstans; szintén ekvivalens a Riemann-sejtéssel.[1]
3. Lagarias tétele: 2002-ben Jeffrey Lagarias megmutatta, hogy a Riemann-sejtés ekvivalens a σ(n) osztóösszeg-függvényre vonatkozó következő felső becsléssel:
\sigma(n) \le H_n + \ln(H_n)e^{H_n}
minden n természetes számra, ahol Hn a harmonikus sorozat (H_{n} \ := \ \sum_{i=1}^{n} \frac{1}{i}).[2]
|
|
dhaj |
2012.01.21. 20:47 (#1) |
|
|
Ha ezt kínaiul is leírtad volna, talán megérteném.
|
|
|
|
|
kínai írásjeleket, hozzánk közelítő, ciklon sebességének, kodok nelkul, ajjajjj, ismeri, kínai, írásjeleket, ebből közös függvény, differenciáltan függvényre becsléssel, ugyanonnan ajjajjj közös, jhonyy volna, osszezavarnak illeti, négyzetével egyszerű, kínaiul becsléssel, összefüggését vektor, ekvivalens szorzata,
|
|
|
|