Belépés
Keresés
Kategóriák
Válaszadók toplistája
1. hatibacsi 20036
2. decotext 17332
3. geptop 16374
4. donaldduck 15550
5. hatarvadasz 13569
6. xenos 9874
7. feerko 9543
8. ibicimama 9280
9. piktorka2 9131
10. foxworkinspace 8624
Kinek a válaszát találták legtöbbször helyesnek?
1. ibicimama 1056
2. xenos 1031
3. dnemethk 845
4. hatarvadasz 810
5. donaldduck 744
6. pola62 730
7. geptop 665
8. hatibacsi 630
9. sunchat 489
10. gergelyferi 459
Helyesnek talált válaszok aránya
Tudjátok.hu már az Androidos készülékeken is!
Úton van? Épp válaszra lenne szüksége?
Tegye fel a kérdését!

Egy piros lámpánál is felteheti már kérdéseit, nem kell keresgélnie. Amint válasz érkezett a kérdésére, vagy új kérdés került fel, az alkalmazás jelezni fog.

Ön is segíthet másoknak, ha tudja a kérdésükre a választ, mivel az alkalmazás segítségével válaszolhat is.

Letöltés
Aki épp érettségi, vagy valamilyen vizsga előtt áll esetleg tudna segíteni Ady verselemzésben?
Az a helyzet, hogy sose voltam jó verselemzésben..Jövő kedden esszét írunk Ady "Nem építek házat" és "A szétszóródás előtt" c. verséből...A neten semmilyen anyagot nem találtam hozzá, magamtól meg semmire sem jutok... Akármilyen kis segítségnek örülök, és örök hálám érte!
KultúraEgyéb kérdések
A kérdést írta: sungwoo ( 2018.04.22. 14:55 )
Válaszok száma: 17
Címkék: verselemzésben, valamilyen, érettségi, segíteni, verselemzésben, szétszóródás, segítségnek, akármilyen, semmilyen, találtam,
1 2 
Válaszok Új válasz
pacsakute 2018.04.25. 23:25 (#17)
Kedves Sungwoo :
Javaslatom : az általános verselemzés alapján biztosan menni fog :
A VERSELEMZÉS
Kedves Középiskolás Diákok!
Az alábbi tömör és lényegre törő jegyzetet szeretettel és segítő szándékkal készítettem a
számotokra. Könnyen áttekinthető, egyszerűbb támpontokat adok a kezetekbe a verselemzéshez.
Egyedül üdvözítő módszer nincs, ezek csupán ötletek és kiindulópontok. A cél az, hogy ne
meghatározott sorrend szerint elemezzétek a verseket, hiszen a lírai művek sokszínűsége, formai
gazdagsága lehetőséget nyújt arra, hogy más-más szempont, jellemző kiemelésével, részletesebb
bemutatásával közeledjünk egy-egy vershez. Bízom benne, hogy hasznotokra lesz ez a jegyzet.
Jó tanulást és sikeres érettségit kíván:
Deák Hajnalka
középiskolai tanár
Veszprém, 2001. július
- Többször olvassuk el a verset. Első benyomásainkat azonnal rögzítsük.
- A költői művek értelmezésének előfeltétele a szöveg megértése. Amíg nem értettük meg a
szöveget, ne kezdjük el az elemzést!
- Ha van a versben olyan idegen szó, amit nem ismerünk, derítsük ki a pontos megfelelőjét!
- Ha tudjuk, idézzük fel a vers keletkezési körülményeit, ill. a vers helyét az alkotó életművében.
- Idézzük fel a korstílust vagy stílusirányzatot, amely időszakban a vers született! Az adott kor
jellegzetességei - stílusjegyek, eszmék, szóhasználat - sokszor kimutathatók a versben.
A CÍM
(- Lehet, hogy nem ad különösebb információt.)
- Azt nyújtotta-e a vers, amit a cím sugallt?
- Összhangban van-e a cím és a vers?
- Telítődik-e többlettartalommal a cím a mű befogadása után?
A TARTALOM
- Mi a téma? (Verstípusok például: önmegszólító, számvető, szerelmi, hazafias, istenes...) Mi a
költő szerepe a költeményben?
- Vizsgáljuk meg a vers ívét: honnan indul és hová jut el a gondolatmenet? (pl. természeti kép -
szerelmi vallomás)
- Milyen elemek vannak túlsúlyban a versben, mi a drámai, leíró, epikai jellegű részek szerepe?
- Gondolati, érzelmi vagy hangulati tartalmú a költemény?
- Van-e a versnek előrehaladó érzelmi-gondolati menete? Vagy koncentrikus körökben bővülgazdagodik
az alapgondolat (pl. Ady)? Esetleg önmagába visszaható irányú?
- Fontos mozzanat lehet a ,,kapcsolatok" felkutatása. Hol és kinél találkoztunk már az adott mű
stílusjegyeivel, motívumaival, témájával?
- Ha az elemzendő szövegben utalás van más művészeti alkotásra, akkor térjünk ki rá! Kinek,
melyik művére utal a vers? Az a műalkotás rokonságban van-e az elemzendő szöveggel? Ha igen,
miért és mennyiben rokona ez a vers annak a műnek?
- Az irodalmi utalás más szerzőre, más híres emberre, barátra stb. is vonatkozhat - ha tudunk,
utaljunk rájuk!
- Kiindulhatunk az olvasóra tett hatásból is: érzéki-érzelmi megragadottságot találunk-e
magunkban, vagy intellektuális képességeink mozdulnak meg? Vonz vagy taszít a vers? Ha igen,
mi lehet az oka?
A SZERKEZET, A FELÉPÍTÉS, A VERSFORMA
- A vers műfaja - amennyiben irodalomelméleti tudásunk lehetővé teszi - mindig tisztázandó
kérdés legyen!
- Miután megállapítottuk a műfaját, gondoljuk át annak jellemzőit!
- Speciális műformában íródott-e? (pl. szonett)
- Tagolható-e a vers? Ha igen, hány részre és mi alapján? (pl. új téma, visszatérő kezdő- vagy
zárósorok)
(- A külső szerkezeti tagolást sokszor maga a költő adja meg: bizonyos alkotásokban az egységeket
számokkal vagy fejezetekkel különítik el.)
- A leíró szerkezetű verseknél találkozhatunk lineárisan haladó szerkezeti struktúrával (Petőfi
,,filmes kameramozgatása" , a tájelemek tükrözhetik a költő lelkiállapotát (Vajda, Ady), illetve
irányadóvá válhatnak a táj hangulati hatásai (XX. századi impresszionista tájleírás).
- A közéleti költészeti alkotásokban vizsgáljuk meg a retorikai struktúrát! A költő hogyan győzi
meg az olvasót-hallgatót, hogyan hat az érzelmekre, a cselekedetekre, milyen az érvelés logikája?
- Van-e benne refrén? Ha igen, milyen célt szolgál? (pl. nyomatékosítás, megerősítés) Mindig
ugyanolyan jelentésben tér-e vissza?
- A vers felépítésében fontos szerepet játszanak a szakaszok közötti átmenetek, kapcsolatok, az
előre- és visszautalások.
- Érdekes lehet a párbeszédes építkezés szerepe, annak figyelembevételével, hogy a költői én válike
kétfelé, vagy ellentétes álláspontok szembesítődnek a versben.
- Milyen a vers rímelése, s hozzájárulnak-e ezek a rímek a vers hangulatához, hangneméhez? (Ne
csak a sorvégi rímekre koncentráljunk, hanem a belső rímekre és az alliterációkra is!)
- Ha a versben néhol dísztelen ragrímek vannak a sorok végén, vajon mi lehet a szerepük? Hogyan
támogatja a vers üzenetét a monotónia?
- Ha rímképlet megváltozik, akkor hol változik meg és miért?
- Minden versnek - beleértve a szabad verset is - van valamiféle ritmikai sajátossága, valamiféle
belső lüktetése.
(- A játékos ritmushoz játékos mondandó is társulhat, de nem ritka a játékos versforma és a komor
tartalom kettőse sem.)
- Figyeljük meg, hogy a vers jellegzetesen ütemhangsúlyos vagy időmértékes verselésű-e! Ha a
ritmika rendje valahol megváltozik, akkor az hogyan hat a vers tartalmára?
- A sorátlépések (enjambement-ok) mindig zaklatottságról árulkodnak.
- Ha a sorok vagy versszakok nem egyforma hosszúságúak, érdemes figyelmet szentelni a
kihagyásokra, ill. betoldásokra. (Ez az elemzési támpont természetesen az alapvetően
,,szabályosnak készült" verseknél érvényes, lazább szerkezetű verseknél általában nincs
jelentősége.)
A HANGOK SZINTJE
- A hanghatás alátámaszthatja a vers üzenetét. (Hangszimbolika: az a művészi eljárás, amely a
nyelv hangjait stíluseszközzé teszi.) Érzékeltethetnek lelkiállapotot, kifejezhetnek valamilyen
hangulatot.
- A zárhangok képzése kicsit erőszakos jellegű. Ezek a legkeményebb hangok: b, d, g, p, t, k. ,,A
kínokhoz kötnek kemény kötelek" ,,Trombita harsog, dob pereg."
- Az r pereg, az sz sziszeg.
- A cs hang kedves, csacsogó.
- Az leglágyabb és a legzeneibbnek tartott mássalhangzók az m, n, ny, l és a h. ,,Mi megyünk-e,
vagy a felhő, / A szelíden rám lehellő?"
- Esetenként fontos lehet a magas és mély magánhangzók aránya. A magas magánhangzók
vidámabbak, könnyedebbek, lebegőbbek. A mélyek komorabbak; fájdalmat, bánatot tükrözhetnek.
- Vizsgáljuk meg, van-e váltás az esetlegesen kialakult magán- vagy mássalhangzók rendszerében!
- A hanghatás néhol ellensúlyozhatja is a tartalmat: ,,Elhull a virág, eliramlik az élet." Ez mindig
egyfajta feszültséget is okoz.
- Az impresszionizmusban kiemelten fontos a hangok szerepe. (pl. Verlaine: Őszi chanson)
- Előfordulhat, hogy csak hanghatás van a versben, pl. Weöres Sándor Hangcsoportok címmű
ciklusa. Nincs tartalmuk, de bizonyos hatást mégis kiváltanak, hangulatot fejeznek ki. (A csak
zenei hatásra építő ,,hangversekhez" elég nehéz irodalmi kommentárt fűzni.)
A SZAVAK SZINTJE
- Milyen fogalmi körbe tartoznak a vers szavai? (pl. természet, egy évszak, elmúlás...)
- Túlsúlyban vannak-e a pozitív vagy negatív jelentésű szavak?
- Használ-e a költő nem köznyelvi szavakat, amelyek esetenként kiugranak a versből? (pl. József A.:
dinamó, transzformátor) Mi a jelentősége a szokatlan szóhasználatnak az adott vershelyzetben?
- Sajátos stílushatást keltenek a versben a tájnyelvi vagy az archaikus szavak. (Az archaizálás
kultúrtörténeti távlatot nyit.)
- Jelentős stílushatásuk lehet a hangutánzó és hangulatfestő szavaknak.
- Ha van a versben vissza-visszatérő kulcsszó, az hányszor és milyen helyen, helyzetben
ismétlődik? Mennyiben változik a visszatérő szó - vagy motívum - jelentése az eltérő
szövegkörnyezetben? (Vezérmotívum vagy főmotívum: olyan verselem, amely valamilyen
formában az egész versen végigfut, s azonos vagy különböző variációkban ismétlődve szüntelenül
visszavezet bennünket az alaphangulathoz vagy -gondolathoz.)
- A képanyagból mindig kiemelkednek a szimbolikus, nagybetűvel írt köznevek, pl. Nyár, Fény.
- Vizsgáljuk meg a szavak szófaját! Az igék mozgalmasságot visznek a versbe (verbális stílus), a
névszók leállítják (nominális stílus). A melléknév mindig árnyaltabbá teszi a jelzett szót. Ha a
melléknevek között színek is vannak, az sokszor fontos lehet.
- Vizsgáljuk meg a szóképeket, az alakzatokat! A vers melyik részén, milyen súllyal és milyen
funkcióban vannak? (Szóképek: hasonlat, metafora, megszemélyesítés, metonímia; alakzatok:
halmozás, fokozás, ismétlés, párhuzam, ellentét, túlzás, megszólítás, felkiáltás, kérdés.)
A MONDATOK SZINTJE
- Vizsgáljuk meg a mondatok modalitását! (kijelentő, kérdő, felkiáltó...)
• Mi a domináló közülük? (Ha pl. csak egyetlen kijelentő van a sok kérdő között, vagy
fordítva, az mindig érdekes.)
• A kérdő mondatnál mindig nézzük meg, kapunk-e rá választ! Mikor kapjuk meg a választ?
Nyitva marad-e a kérdés? Vagy csak bennünk fogalmazódik meg a válasz?
- A mondatok szerkezete is jellemző lehet.
• A mondatok egyszerűbbek vagy bonyolultabbak? A mondatok hiányosak, tőmondatok vagy
bővítettek? (Ha van váltás, annak szerepe lehet.)
• Fontos szempont lehet a mondatok végletes rövidsége vagy végletes hosszúsága.
- Az indulatszó mondat értékű, és igen fontos szerepet játszik a vers struktúrájában. (,,Hé,
nagyurak..."
- A szokatlan szórend (pl. állítmány - alany) kiemeli a jelentést.
(Van másik jó anyag is a neten)
decotext 2018.04.23. 19:54 (#16)
Kedves JN! #14
Ez lehetséges! Nekem élőben volt ez
az élményem, minden plágium nélkül!
A tanár is élt akkor még, s a neve Újhelyi Gábor volt.
Várpalotán, a Thuri György gimnáziumban volt rajztanár!
http://www.krudylib.hu/..._gabor.jpg
Ő volt személyesen! A fia is Újhelyi Gábor volt, de a srácnak beceneve "Böbe"
volt, mert olyan hajlékony és laza és szőrös volt mint annak idején a Böbe nevű
veszpémi állatkertben, egy csimpánz!

Ez a gimi ma:
http://img5.indafoto.hu/...bb01_l.jpg

Fitos János volt akkor a kollégium vezetője aki (akkor még volt kolesz)
egyébként matek/fizika szakos tanár is volt, egyben! Ma nem tudom, hogy
vannak e még bentlakásos diákok? A gimi akkor angol-rajz szakos volt!
A Tési dombon lakott!

A direktor akkor Bardócz Jenő vagy János volt!
(A keresztneve nem biztos! Nem emlékszem.)
foxworkinspace 2018.04.23. 17:36 (#15)
...Őt, az nem érdekli, hogy az eredeti anekdota (nem pedig anekdóta...), Arany Jánoshoz kötődik...
(Őt csak az érdekli, hogy olyasmibe kotnyeleskedhessen bele, amihez sem lelkl, sem szellemi, sem politikai, sem gazdasági, sem egyéb affinitása nincsen — sem implicete, mint explicite...)

jn 2018.04.23. 16:47 (#14)
decotext 2018.04.23. 07:22 (#13)

Az eredeti anekdota: http://www.urbanlegends.hu/...any-janos/
decotext 2018.04.23. 07:22 (#13)
A verselemzés olyan mint a képelemzés, egy festömüvész terméke.
Erröl van egy kis (megtörtént) anekdótám!

Volt egy festömüvész ismerösöm (akor még élt) Újhelyi Gábor
festömüvész, rajztanár és numizmatikus! Egyszer ott voltam egy
kiállitásánák a megnyitásán. Egy várpalotai klubhelységben volt
a megnyitó, s volt ott egy kis szinpad is. A szinpadon egy nagy képe a
müvésznek és egy fiatal, de érettségizö diák elemezni kezdte a képet.
(A Thury György gimnáziumban volt tanár a müvész!)

Bal... bal... bal... ment a szöveg, hogy a müvész ekkor, meg akkor
ezt gondolta, s egyszer csak a jelen levö müvész, az elsö sorból felált
s hangosan: "Gondolta a fene, olyan részeg voltam mint az állat!"

Ennyit a vers és képelemzésröl!
jn 2018.04.23. 01:33 (#12)
Kedves Sungwoo!

Azért nem olyan nehéz dolog a verselemzés, még ha a hangzatos esszé címet is adják neki mostanában, csak neki kell állni sorról-sorra. Esszé ugyan nem lesz belőle, de egy elfogadható verselemzést össze lehet azért hozni saját kútfőből is, ha van belőle mit kimerni. Látod, ez már majdnem költői kép volt. Bármilyen hihetetlen, de még a költők is csak emberek voltak, csak hallatlanul műveltek, így állj hozzájuk!

Ady Endre: "Nem csinálsz házat" (1914. február 16.)
(1914. július 28-án robban ki az első világháború)

Minden versnél valahol oda van írva az évszám. Úgyhogy egyből kezdheted azzal, hogy a vers a Nyugat című folyóiratban jelent meg 1914-ben, még az első világháború kirobbanása előtt. Számold ki, hogy Ady ekkor hány éves volt, ez is számíthat (37). Tehát: Ekkor Ady 37 éves volt, mindössze négy évvel járunk a halála előtt. Most szépen utánanézel, hogy ebben az időben milyen események történnek Ady életében, például itt: https://hu.wikipedia.org/.../Ady_End re Ebből megtudhatod, hogy 1912-től már a Nyugat egyik szerkesztője Ady. 1914-ben már túl van egy kilenc évig tartó nagy szerelmen Lédával, azaz Diósyné Brüll Adéllal, egy Nagyváradról elszármazott gazdag férjes asszonnyal, aki versei múzsája is volt. Jó hosszú neve van, ez is kissé növeli az elemzés hosszát. Ügyelj rá, hogy pontosan írd le a neveket! Ez a kapcsolat nagyban segítette Adyt lírájának kibontakozásában. Kapcsolatuk 1912-re teljesen megromlott: Ady a Nyugatban publikált Elbocsátó szép üzenet című versével végleg szakított Lédával. A szabadkőműves Martinovics-páholyba is 1912-ben vették fel Csáth Gézával együtt. Lédával való szakítása után többnyire csak alkalmi nőkapcsolatai voltak. 1913. november 21-én a hűvösvölgyi Park Panzióban Balázs Béla mutatta be neki Dénes Zsófiát (,,Zsuka" , a Párizsban élő fiatal újságírónőt, akivel gyorsan megkedvelték egymást, és akit a költő saját neve után Andreának nevezett el. A gyorsan kibontakozó szerelem hatására esküvőt fontolgattak, azonban Dénes Zsófia anyjának heves tiltakozása miatt a kézfogó elmaradt; a Becéző, simogató kezed és az Élet helyett órák című, a Ki látott engem? kötetben megjelent költeményei a Dénes Zsófia iránti érzései emlékei. Boncza Bertával, későbbi feleségével, csak 1914. április 23-án találkozott Csucsán, tehát a vers még ez előtt íródott.

Ugye látod, hogy a cím idézőjelben van, tehát a vers címe egy idézet. Ady ezt egyértelművé is teszi azzal, hogy a verset egy szó szerinti idézettel kezdi az Ószövetségből. Abban a korban a Biblia ismerete még alapvető elvárás volt egy magát kulturáltnak mondó úriembertől. Kiről szól az idézet? Dávid királyról. Rögvest rákeresel: https://hu.wikipedia.org/...ir%C3%A1 ly Ebből megtudod, hogy ő egy zsidó király volt, Izrael második királya. A Bibliában nagyon sok zsoltárt tulajdonítanak neki, tehát ő is költő volt! Dávid király templomot akart építeni a frigyláda számára, hogy ott helyezzék azt el, hogy Isten ládája a tízparancsolat köveivel méltó helyre kerülhessen, hiszen ahol a láda, ott az Isten. "Én magamban elvégeztem nagy szívem szerint, hogy az Úr szövetsége ládájának nyugodalmas házat csináltatnék" Mindig szúrjad be a versből a megfelelő idézeteket az írásodba, hogy az minél hosszabb legyen! De Dávid tragédiája, hogy Isten nem engedi, hogy ő építse fel templomát, mert sok vér tapad a kezéhez, azt csak később fia, Salamon fogja megtenni. "De az Isten engemet megszólíta és monda: Nem csinálsz te házat az én nevemnek, mert hadakozó ember vagy, sok vért is ontottál immár..." Innen a vers címe: "Nem csinálsz házat". Itt akár megemlítheted azt is, hogy a zsidó vallás szerint a Messiás Dávid leszármazottja lesz, és Ady magát is amolyan Messiás-félének, kiválasztottnak tartotta, mivel mindkét kezén hat ujjal született. Ettől remélhetőleg elalél az egész vizsgabizottság, hogy te még ezt is tudod!

És ezzel már tele is írtál egy oldalt úgy, hogy valójában magába a vers elemzésébe még bele sem fogtál. Egyelőre ennyit.
foxworkinspace 2018.04.22. 23:39 (#11)
Dear Kérdező! Nem-de jól sejtem, hogy részben (vagy teljes egészében) kínai felmenőid vannak?!
Nos, bármennyire is különös, de ha valamelyest közelebb akarsz kerülni Ady költészetéhez, igen nagy előnyben vagy az Európaiakkal szemben! Ugyanis a középkori kínai filozófiai művek, és/vagy versek ,,virágnyelve", nem kis mértékben emlékeztet Ady ,,elvarázsolt" költészetére, illetve a versei által keltett érzetekre!...

foxworkinspace 2018.04.22. 23:29 (#10)
...Én sem arra gondoltam, hogy meg AKARNÁ érteni Ady-t! — De kénytelen lesz rá, ha nem akar az esszé-plágium csapdába esni...
jn 2018.04.22. 23:27 (#9)
Hát én nem hiszem, hogy Adyt akarná megérteni, maximum ezt a két versét, ami minimális történelmi ismeretek nélkül lehetetlen. Egy művész megértése meg ott kezdődik, hogy megismerjük a műveit, legalább a legjelentősebbeket, de még jobb időrendben haladva lehetőleg mindet, mondjuk az "Így élt ..." sorozat párhuzamos olvasása mellett. Bár én nem Adyval vagy József Attilával kezdeném, hanem Petőfivel és Arany összessel, balladákkal, levelekkel, stb. Szerintem elég mély víz egyből Adyba ugrani. Először meg kéne szeretgetni a költeményeket, és erre szerintem Arany a legalkalmasabb. Sajnos, a magyar oktatás nem igazán ezt az utat követi.
foxworkinspace 2018.04.22. 22:49 (#8)
Dear Kérdező! Ha Ady-t meg akarod érteni — mélyen, s igazán meg akarod érteni —, ahhoz MAGADNAK IS MŰVÉSZNEK KELL LENNED! Ha viszont nem vagy művész, akkor bele kell tudnod helyezkedni egy MŰVÉSZ-EMBER lelkivilágába! — Ez viszont, Ady esetében, kutya-nehéz dolog!...
Nos, vélhetőleg nem vagy művész, különben nem tetted volna fel ezt a kérdést... — Ezért számodra csak a második közelítés marad...

'JN' adott egyfajta irányvonalat, de azzal az a baj (és itt most nem 'JN'-t hibáztatom!), hogy ha ANNAK ALAPJÁN írod meg az esszédet, olyan csapdába kerülhetsz, amiből nem tudsz sérülés nélkül kijönni!...
Egy idevágó közbevetés: Nyilván nem ismered Rostand 'Cirano'-ját, amiben az az alap-konfliktus, hogy Cirano jóképű, fiatal, de korántsem művészi kifejező készségű barátja beleszerelmesedik egy úrhölgybe, akit verssel szeretne meghódítani, de nincs művészi tehetsége hozzá, ezért felkéri barátját, Cirano-t, a költői vénájú párbajhőst, hogy legyen segítségére a hölgy meghódításában. Cirano rá is álla a dologra, csakhogy van egy kis probléma — TITKON Ő IS SZERELMES A HÖLGYBE!... — Méghozzá, reménytelenül... — Cirano ugyanis, nem csak, hogy idősebb, mint a barátja, de még egy otromba esztétikai ,,bibivel" is megverte a sors: ORMÓTLANUL NAGY AZ ORRA! Persze, Cirano ettől függetlenül művészi lelke minden hevületével megírja a verset — egy valóságos remekművet! Majd miután azt átadja barátjának, az hálás köszönettel átveszi, és hamarost el is juttatja az úrhölgynek. — ...És az úrhölgy MEGHÓDÍTTATIK A VERS ÁLTAL! — Meghódíttatik a szerelemes szavakat megfogalmazni képtelen, de csinos fiatalember által, akitől olyan verset kapott, amitől elolvadt a lelke!...

Kezded már kapisgálni, mivé fejlődik ezt követően ez a történet?...

A lényeg: ha nem akarsz súlyosan lelepleződni a tanárod előtt — pláne, az osztálytársaid előtt... —, akkor valamilyen módon RÁ KELL HANGOLÓDNOD ADY-RA! Én nem mondom, hogy folyamodj valamiféle komoly ajzószerhez (heroin, kokain stb.), de..., de egy kis szalon-spicc, biztosan nem fog megártani — viszont segíthet!...
1 2 
Facebook komment
További címkék
általános verselemzés, alábbi tömör, lírai művek, költői művek, kedves, sungwoo, javaslatom, általános, speciális kiválasztottnak európaiakkal, elemek kicsit sorvégi, kapjuk szerelmen vezérmotívum, lédával amiben, ládája hangulati, isten formában, alkalmi ezért, hasznotokra annak, megszemélyesítés befogadása,
TVN.HU, Képtár, Blogok, Videótár, Szótár, Házi Receptek, Fecsegj, Véleményezd!,
© 2018 TVN.HU Kft.