Belépés
Keresés
Kategóriák
Válaszadók toplistája
1. hatibacsi 20036
2. decotext 17332
3. geptop 16374
4. donaldduck 15550
5. hatarvadasz 13569
6. xenos 9874
7. feerko 9543
8. ibicimama 9280
9. piktorka2 9131
10. foxworkinspace 8624
Kinek a válaszát találták legtöbbször helyesnek?
1. ibicimama 1056
2. xenos 1031
3. dnemethk 845
4. hatarvadasz 810
5. donaldduck 744
6. pola62 730
7. geptop 665
8. hatibacsi 630
9. sunchat 489
10. gergelyferi 459
Helyesnek talált válaszok aránya
Tudjátok.hu már az Androidos készülékeken is!
Úton van? Épp válaszra lenne szüksége?
Tegye fel a kérdését!

Egy piros lámpánál is felteheti már kérdéseit, nem kell keresgélnie. Amint válasz érkezett a kérdésére, vagy új kérdés került fel, az alkalmazás jelezni fog.

Ön is segíthet másoknak, ha tudja a kérdésükre a választ, mivel az alkalmazás segítségével válaszolhat is.

Letöltés
A Széll Kálmán nevéhez fűződő,megszorításokat miért nem alkalmazza a kormány,miért csak a nevével takaródzik?
Széll Kálmán 1875 -ben mint pénzügyminiszter,bevezette többek között a "FÉNYŰZÉSI adót is. Ez a kormány miért csak a szegényeket sújtja? Viktor csak magára gondol?
PolitikaAktuális hírek
A kérdést írta: aladin8 ( 2011.03.02. 14:13 )
Válaszok száma: 13
Címkék: megszorításokat, takaródzik, alkalmazza, nevéhez, pénzügyminiszter, szegényeket, bevezette, fényűzési, kormány, sújtja,
1 2 
Válaszok Új válasz
catmint 2011.03.03. 16:15 (#13)
Köszönjük bibi2007 Ez szuper jó volt!

Geptopnak üzenem: csak nyugi! Akinek leesik a vércukor szintje az nehezen gondolkozik....

bibi2007 2011.03.02. 22:20 (#12)
A Vas vármegyében birtokos dukai és szentgyörgyvölgyi Széll-család II. Ferdinánd magyar királytól nyert címeres levelet 1639-ben. Apja, József, alispán, országgyűlési képviselő, majd főispán volt.

Tanulmányait Sopronban és Szombathelyen végezte, a jogot Budapesten hallgatta és Jogtudományi doktorként szerzett oklevelet 1866-ban a pesti tudományegyetemen, majd 1867-ben szolgabíróként kezdte meg pályafutását 1867-ben, Vas vármegyében. A következő esztendőtől azonban már a szentgotthárdi, 1881-től pedig a pozsonyi 2. számú választókerületet képviselte kormánypárti programmal. Hét éven át jegyzője volt a Háznak és állandó előadója a pénzügyi bizottságnak, központi bizottságnak, a horvát ügyekben kiküldött országos bizottságoknak és a delegáció hadügyi bizottságának.

Sokat volt Deák Ferenc körében, kinek kedvencévé vált - Deák Ferenc 1868-tól 1875-ig a nyarat mindig nála töltötte Rátóton. Deák gyámleányát, Vörösmarty Mihály leányát, Vörösmarty Ilonát 1867-ben vette feleségül. Egyes vélemények szerint tehetségén kívül Deákkal való családi kapcsolata is segítette Széll Kálmán gyors előrehaladását.
Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona, Vörösmarty Mihály lánya
Pénzügyminiszterként [szerkesztés]

Több ízben kínálták meg miniszteri tárcákkal, míg végre 1875 márciusában, a Deák-párt és a Balközép egyesülése után a Szabadelvű Párt színeiben 1875 márciusában pénzügyminiszter lett. 1878 októberében, a boszniai okkupáció után megvált ez állásától. Erélyes és takarékos miniszter volt, ki megszervezte az adófelügyelői intézményt, és legnagyobb sikereként létrehozta az Osztrák-Magyar Bankot.

Mint pénzügyminiszter rendet teremtett az államháztartásban, az állami bevételeket addig nem sejtett magasságra emelte, a pénzügyi adminisztrációt reorganizálta, a keleti és a tiszai vasutat megszerezte és ezzel megteremtette a később bekövetkezett vasúti államosítás első feltételét; létesítette az 1878-i pénzügyi és gazdasági kiegyezést Ausztriával, a bankkérdést az egységes osztrák banknak közös osztrák-magyar bankká alakításával megoldotta; alatta az átvett deficit felénél kisebb összegre szállott le és az államháztartás az egyensúlyhoz közel került. Az ország hitelét helyreállítván, a függő adósságok konvertálásával a régi törlesztéses kölcsönök helyett megteremtette és meghonosította a magyar rentét.

Adóemelései, melyeket politikailag elődje, Ghyczy Kálmán készített elő, megoldották a magyar költségvetésnek az 1870-es évek közepére fellépő válságát, amelyet súlyosbított, hogy az 1867-es kiegyezést követően évekre túlzott gazdasági optimizmus uralkodott el az országon. Széll 63 millió forintos éves deficittel vette át a költségvetést és 23 millió forintos deficittel adta át. A költségvetést stabilizáló jövedelemadó-emeléseiért Deák-pártiként keményen meg kellett küzdenie saját miniszterelnökével, a Balközép vezérével, Tisza Kálmánnal is (aki olyan látszatintézkedéseket támogatott, mint a fegyveradó, fényűzési adó, biliárdadó és a vadászati adó). [1]

Az Osztrák-Magyar Bank ügyében Széll szintén harcban állt Tiszával, aki eredetileg önálló magyar jegybank felállításán fáradozott, amelytől nagy kamatmentes kölcsönöket remélt, de az ehhez szükséges gazdasági-pénzügyi átalakításokat nem vállalta. (,,Magától Széll Kálmántól hallottam, hogy a kiegyezési alkudozások elején azt mondta Tiszának: Adok egy esztendei időt a bankügyben, addig nem nyilatkozom az önálló bank ellen. Csináljátok meg, ha tudjátok" - írta később Halász Imre, Széll barátja, hozzátéve, hogy ha Tisza nem a bankügyi akciót teszi az osztrákokkal folyó pénzügyi kiegyezési tárgyalások kulcskérdésévé, talán Széllnek sikerülhetett volna eredményt elérni a magyarokat jelentősen megterhelő fogyasztási adók ügyében, amelyek az osztrák államkasszába folytak be.)

Széll Kálmán nagy eredménye volt a magyar költségvetés nemzetközi hitelfelvevő pozíciójának megteremtése az úgynevezett ,,6%-os aranyjáradék" formájában. Ez egy két részletben történt 80 millió forintos kibocsátás volt 6%-os kamat mellett. (A ,,magas kamatláb" az állam kedvezőtlen pénzügyi helyzetének és a nemzetközi pénzpiac kedvezőtlen viszonyainak volt betudható - magyarázta később Halász Imre.)
A pénzügyi életben [szerkesztés]

1878-tól mintagazdasággá fejlesztette rátóti birtokát, ahol a szarvasmarha-tenyészetével szerzett maradandó hírnevet. Emellett s eltekintve úttörő munkásságától a mezőgazdaság s különösen az állattenyésztés terén, amelynek eredménye a világhírű rátót-héraházi siementali törzstenyészet, még nemzeti kulturális célok előmozdítására is időt szakított, nagy gonddal vezetvén a Dunántúli Közmívelödési Egyesület ügyeit.

1880. február 24-én nagyszabású költségvetési beszédet mondott, melyben előre rámutatott a kormány akkor folytatott pénzügyi politikájának később csakugyan bekövetkezett súlyos következményeire. 1881-ben régi kerületében a függetlenségi párt ellenében kisebbségben maradván, Pozsony város II. kerülete harmadnapra mandátummal tisztelte meg. Megalkotta a Magyar jelzáloghitelbankot s ennek és a Leszámítoló banknak igazgatósági elnöke lett. 1881-től 1899-ig a Leszámítoló Bank igazgatója, 1886 és 1899 között, majd 1907-től haláláig az általa alapított Magyar Jelzálog Hitelbank igazgatóságának elnöke volt.
Széll Kálmán szobra Szentgotthárdon

Több tisztsége is volt. Ferenc József király 1883-ban a belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta neki, 1893-ban a Lipót-rend nagykeresztjét. Elnöke volt az 1892:XXI. tc. értelmében kiküldött országos ellenőrző bizottságnak, továbbá a millenniumi országos bizottságnak és 1896 óta több ízben a delegációnak, a pénzügyi, továbbá a közigazgatási bizottságnak. Részt vett a valuta-szabályozás tárgyában egybehívott országos ankéten. 1891 és 1898 között a Millenniumi Országos Bizottságnak, 1892-től a képviselőház pénzügyi bizottságának, 1896-tól az interparlamentáris konferencia elnöke volt.

A közművelődési egyesületek 1896-i kongresszusán egyik társelnök volt. Az 1896-ban Budapesten tartott interparlamentáris konferencia magyar csoportjának elnöke volt. Az 1910 június 26-án alakult országos pártfogó egyesület elnökévé választotta. Elnöke volt 1896-tól 1898-ig az országos kvótabizottságnak, amelynek munkálataira irányadó befolyást gyakorolt. Az 1880-ban tartott beszéden kívül első minisztersége után a Házban csak elvétve hallatta szavát; 1897 végétől a belpolitikai események újra vezérszerep elvállalására kényszerítették.
Ismét a politikában [szerkesztés]

Az egyre jobban elmélyülő gazdasági válság idején, 1897 végén, ismét aktívan vett részt a magyar politikai életben. Az ellenzék obstrukciójának erőszakos megrendszabályozása ellen latba vetette befolyását; az úgynevezett lex Tiszát aláírta ugyan, de csak azért, hogy megakadályozza a Szabadelvű Párt végső bomlását. A békés kibontakozás mellett foglalt határozott állást, tiltakozott a kormány által tervezett házfeloszlatás ellen, amelyet költségvetési provizórium híján alkotmány-ellenesnek tartott. Ily értelemben informálta a királyt is, aki 1899. január 26-án megbízta, hogy Bánffy báró kormányelnökkel együtt a béketárgyalásokat vezesse; de Bánffy báró magatartása az ellenzék gyűlölködése miatt mind-inkább lehetetlenné lévén, a Bánffy-kormány bukása után 1899. február 26-án a király Széllt a kabinet megalakításával bízta meg, mire az ellenzék, az obstrukciót leszerelve, az ún. paktumot írta alá. Ezzel egyidejűleg a belügyminiszteri tisztséget is betöltötte.

A Képviselőházban kifejtett kormányprogramja alapján, melynek a »törvény, jog és igazság«-ra való hivatkozása politikai szálló igévé vált, a Nemzeti párt belépett a Szabadelvű Pártba. Rövid pár hét alatt a Képviselőház valamennyi megakasztott törvényjavaslatot megszavazta, még pedig a gazdasági kiegyezés ideiglenes rendezését az általa felállított úgynevezett Széll-formula alapján egészen más alapokra fektetve. Gyors egymásutánban a kúriai bíráskodásról szóló törvényt és az új házszabályokat is megalkotta a képviselőház. Az ausztriai Thun-kabinettel folyamatba tett újabb kiegyezési tárgyalások során újabb biztosítékkal bástyázta körül az Ausztriával fennálló kereskedelmi viszonyt és a külállamokkal szemben fennálló kereskedelmi szerződések lejáratának egyidejűségét. A kabinetben mint belügyminiszter is fontos reformokat létesített. Rendezte a lelenc-ügyet s rendszeresen gondoskodott törvény útján a hét éven felüli züllött gyermekekről; a közigazgatást egyszerűsítette és gondoskodott a községi közegek kiképzéséről. Fiuméban helyreállította a törvényes rendet s azt állandó és egészséges alapokra helyezte. Az általa kontemplált elvek alapján jött létre az új összeférhetlenségi törvény. Az 1901-i általános választásokból a Széll Kálmán programja alapján álló Szabadelvű Párt nagy diadallal került ki.

1902 márciusában a király a Szent István-rend nagykeresztjével tüntette ki. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagjává választották. 1902. december 31-én majdnem egyévi tárgyalások után sikerült a Koerber-kormánnyal megkötnie az új gazdasági kiegyezést. Kormánya széles körű támogatást élvezett, majd a véderőfejlesztés miatt ismét kiújultak az ellentétek. 1903-ban az általa benyújtott fölemelt létszámú újoncjavaslat ellen, melyben rendezni kívánta az újonclétszám megajánlását és az újoncjutalékot, a szélsőbaloldal obstrukciót indított, amellyel szemben ő a passzív rezisztencia álláspontjára helyezkedett. Mivel az obstrukciót az indemnitási javaslatra is kiterjesztették, az ellenzék sikeresen megakadályozta a költségvetés elfogadását a törvény szabta határidőn belül, így május 1-jén beállott a költségvetésen kívüli állapot. A Szabadelvű Párt egy része Apponyi vezetése alatt nemzeti vívmányokat, a másik része pedig, Tiszával az élén, erélyes rendszabályokat követelt. Ezek miatt beadta lemondását (kísérve az összes pártok elismerésétől), 1903. június 27-én távozni kényszerült tisztségéből. Ez után visszavonult rátóti birtokára és a Házban sokáig nem jelent meg. Kormányzása viszonylagos nyugalmat hozott az amúgy zaklatott közéletbe, amit leginkább Tisza István és köre (pl. Perczel Dezső házelnök) tüzelt a kormányoldalról, az ellenzék részéről pedig szinte mindenki. Az 1904. november 18-i események, az ún. ,,zsebkendőszavazás" miatt mandátumáról lemondott és a pártból is kilépett. Kerülete újra felkérte a jelöltségre és időközben a Ház feloszlattatván, az általános választásoknál újra megválasztotta. Az 1905-ös belpolitikai válság során többször ama politikusok közt volt, kiknek véleményét Ferenc József király kikérte a kialakult helyzettel kapcsolatban.

1906. március 24-én szentgotthárdi választói előtt tartott beszédében pálcát tört a Fejérváry-kormány felett, élesen ostorozva különösen a vezérlő-bizottság akkoriban történt feloszlatását. Két héttel rá bekövetkezvén a békés kibontakozás, kerülete újra megválasztotta. 1906 májusában belépett az Alkotmánypártba, amelynek 1910-es feloszlásáig elnöke volt. Ugyanattól az évtől számítva alkotmánypárti, 1910-11-ben pedig párton kívüli programmal képviselte a szentgotthárdi választókerületet. 1911. után már csak a gazdasági életben vállalt szerepet.
geptop 2011.03.02. 19:33 (#11)
Kedves Ágota!
Az ország cukortermelése nem fedezi a szükségletet! Ha az osztrák sógoréknál történne multi különadó és a multik ilyen sunyin próbálnának visszavágni, az osztrák állampolgár be nem tenné a lábát a multihoz. Az egyik magyar tulajdonú áruházláncban 100-al olcsóbbért lehet(ett) kapni, a híradóban is benne volt.
Jelen pillanatban ha egy csecsemő megszületik, akkor 2milllió ft a ráeső államadósság. Ez nem zavar? Csak a cukor ára?
Az, hogy a svájci frankkal átvert hitelesek nem valós adósság miatt fizetnek, nem zavar? (Egyetlen hiteles sem frankban kapta a hitelét, hanem forintban! A bankok nagyon jól tudták mire készülnek! Az előző kormány "szakértői" pedig hetente győzködték a lakást vásárolni kívánókat! Mint tavaly télen aH1N1 védőoltás kapcsán. Már-már azt is majdnem kötelezővé tették)
Te mit teszel,hogy magadnak, utódaidnak, nemzetednek jobb legyen?
agota_nagy 2011.03.02. 19:20 (#10)
eladasos:
"Ezért olyan csomag hogy korlátozások a néppel és fogyasztással kapcsolatosan nincsen és nem is születik."
Persze, hogy nem....
"nem hárítják át a multik a különadót."
Dec 19-én 189 Ft-ért vettem egy kiló kristálycukrot, ma az olcsóbbik került 329 Ft-ba (74 %-os !!! emelkedés), de vehettem volna 369-ért is.
A kormány nem a népet sanyargatja .... Áááááááá, nem.
Nálunk ezt tanyán úgy mondják: Nem a kútba szarik, csak a kávájára, aztán belelőki.
eladasos 2011.03.02. 17:37 (#9)
Hogy egy a kérdéssel kapcsolatos gondolat is leírásra kerüljön.

A mai ténylegesség az, hogy egyetlen személy sem merné (meri) vállalni a ténylegesen nem megszorító csomagot a saját neve alatti futtatással, mint például Orbán-csomag. A kormányunk és vezérünk kijelentette, hogy nem lesznek megszorítások és ezt komolyan is gondolta. Bizonyára. Ezért olyan csomag hogy korlátozások a néppel és fogyasztással kapcsolatosan nincsen és nem is születik. Ami igen, az a nagyvállalatok, és gigavállalkozások haszontermelésének megnyirbálását tűzték zászlóra.

A közvetettség és az, hogy ezek a "multik" miből élnek már senkit nem izgat, ha van közel, vagy több mint egy milliós havi jövedelme és mindenféle költségtérítés és juttatás mellé!
geptop 2011.03.02. 16:57 (#8)
Pola!
Már a tiéd alatt sincs!
catmint 2011.03.02. 16:46 (#7)
Kedves aladin8 nincs neked Orbán fóbiád?

Másrészt kellene az a nyavalyás luxus adó és családi adóként kellene kivetni.
Továbbiakban pedig a semmiből, munka nélkül szerzett jövedelmeket fülöncsípni ...

A bankok konszolidására fordított adófizetői forintokat kamatostul visszagyűjteni!
Az ÖSSZES PRIVATIZÁCIÓS ÜGYLETET az elmúlt 20-ből alaposan felülvizsgálni!

Harmadrészt, miért kellenek megszorítások? - A pápai puccsista patkány bandája elk**ta ?
pola62 2011.03.02. 16:39 (#6)
Kedves Catmint! Ezt én is észre vettem . Csak azt nem értem, hogy ma én is tettem fel kérdést és az én nevem, megjelent.
geptop 2011.03.02. 16:34 (#5)
Catmint!
A többi alatt sincs!
catmint 2011.03.02. 16:29 (#4)
Ez az admin kérdése mára?
Hiányzik a kérdező felhasználó neve?
Nem vállalta a nevét vagy az én gépem cenzúrázta?
1 2 
Facebook komment
További címkék
vércukor szintje, nehezen gondolkozik, jogot Budapesten, pesti tudományegyetemen, köszönjük, szuper, geptopnak, üzenem, tagjává közmívelödési közepére, kulturális ügyeit jelzálog, később befolyását mondta, ostorozva egységes, költségvetés azért, gondolta széll, okkupáció adományozta, nyugalmat cenzúrázta, nélkül kulturális,
TVN.HU, Képtár, Blogok, Videótár, Szótár, Házi Receptek, Fecsegj, Véleményezd!,
© 2024 TVN.HU Kft.