| Válaszadók toplistája |
|
| 1. |
hatibacsi |
20036 |
| 2. |
decotext |
17332 |
| 3. |
geptop |
16374 |
| 4. |
donaldduck |
15550 |
| 5. |
hatarvadasz |
13569 |
| 6. |
xenos |
9874 |
| 7. |
feerko |
9543 |
| 8. |
ibicimama |
9280 |
| 9. |
piktorka2 |
9131 |
| 10. |
foxworkinspace |
8624 |
|
|
|
| Kinek a válaszát találták legtöbbször helyesnek? |
|
| 1. |
ibicimama |
1056 |
| 2. |
xenos |
1031 |
| 3. |
dnemethk |
845 |
| 4. |
hatarvadasz |
810 |
| 5. |
donaldduck |
744 |
| 6. |
pola62 |
730 |
| 7. |
geptop |
665 |
| 8. |
hatibacsi |
630 |
| 9. |
sunchat |
489 |
| 10. |
gergelyferi |
459 |
|
|
|
| Helyesnek talált válaszok aránya |
|
|
|
|
| Tudjátok.hu már az Androidos készülékeken is! |
|
Úton van? Épp válaszra lenne szüksége?
Tegye fel a kérdését!
Egy piros lámpánál is felteheti már kérdéseit, nem kell keresgélnie. Amint válasz érkezett a kérdésére, vagy új kérdés került fel, az alkalmazás jelezni fog.
Ön is segíthet másoknak, ha tudja a kérdésükre a választ, mivel az alkalmazás segítségével válaszolhat is.
Letöltés
|
|
|
|
|
|
|
| Tényleg kell ennyi fenntarthatatlan stadion? |
Az okos fityisz lassan megduplázta az állam adósságot az ilyen klassz húzásokkal,Ez kell nekünk?
|
Politika – Magyar Politika
|
|
A kérdést írta: pikasso ( 2018.01.13. 22:09 )
|
|
Válaszok száma: 101
|
|
|
|
Címkék: fenntarthatatlan, tényleg, stadion, ennyi, megduplázta, húzásokkal, adósságot, fityisz, klassz, nekünk,
|
|
|
|
|
Csak belépés után tud válaszokat írni! Kérjük lépjen be!
Belépés
|
Vagy facebook hozzáféréssel is írhat!
Facebook Komment
|
|
|
foxworkinspace |
2018.02.08. 22:52 (#90) |
|
 |
Ariszteidész és Lüszimakhosz neveiben BENNE IS VAN az a bizonyos 11 — az ókori latin ABC-ben is benn-lévő bötű!...  |
|
|
foxworkinspace |
2018.02.08. 21:47 (#88) |
|
|
87-es!
Ember! a latin ABC, valamint a görög ABC 11 betűje, AZONOS!
(Már le se írom a hivatkozást... )
A többi, amit írtál, CSAK RÁERŐSÍT a fafejű ostobaságodra...
Csak egyetlen tag van itt, aki MÉG NÁLAD IS FAFEJŰBB IDIÓTA!: 'decotext' a nick-neve...
Édes Végtelen Energiatér! 
|
|
|
szensavasutlezaras |
2018.02.08. 21:26 (#87) |
|
 |
"Ha valaki annyira elferdíti azt, amit olvasott, mint amennyire a 85-ös elferdíti, azt, miért nem nevezzük hazugnak?!...
Hát pedig, nevezzük csak hazugnak!"
Nem is tudom, kettőnk közül ki is hazudik. Egymás mellé raktam a latin és a görög ABC írásjeleit...semmi hasonlóság nincs közöttük, de biztos az én szemeim rosszak. Az orosz cirill betűkhöz több köze van, mint a latinhoz.
"Hol a fekete bánatban van itt, 'laltin' betűkészletre történő utalás? HOL?..."
Az állításod szerint az etruszkok, volscusok, samnisok stb. átvették a görög írásjel-készletet. Ez az állítás fals, mivel sohase történt meg. Innentől fogva merő humbug, hogy a latin betűkészlet és írás a görögöktől vagy a hatásukra jött volna létre.
"Viszont az etruszkok, jelen ismereteink szerint az ó-görögök egy archaikus írásjel-készletével IGEN NAGYBAN EGYEZŐ jelkészletet használtak!"
Forrás?
"Az a jelkészlet viszont, a föníciaiak által használt írásjegyekkel mutat erős hasonlóságot..."
Ezt nem vitattam, viszont a főniciaiaknak (punoknak) megint nulla közük van a latinokhoz...konkrétan végig ellenséges viszonyban voltak, csak Pyrrhos ellen alkottak egyszer kényszerszövetséget.
"Viszont a legújabb kutatási eredmények azt is igazolni látsszanak, hogy a római írásjel-készlet, a főníciai hatásra kialakult GÖRÖG jelkészlet, és a szintén e-kettő hatására kifejlődött etruszk jelkészlet részleges átvételével alakult ki... "
Megintcsak: forrás?
Lehetőleg tudományos történészi, vagy régészeti publikáció legyen, ne ezómatyi bulvárszemét meg Zsindex-féle vegytiszta kamu & ökörség érdekházassága.
"A LÉNYEG tehát AZ, hogy a 85-ös, MERŐ OSTOBASÁGOT ÁLLÍTOTT, amikor azt állította, amit jelen jegyzet legelején idéztem tőle!... Ha ugyanis egy 26 elemű jelkészletből 11, MEGEGYEZIK egy másik jelkészlettel (ez, bő 42%), OSTOBASÁG azt állítani, hogy a kettő között semmi átfedés nincs..."
Valóban nincs, ugyanis a latinok soha nem használták a görög hieroglifákat, szimbólumokat, vagy nevezd őket aminek akarod.
A nyomtatott nagybetűket a rubrikákban NEM a görögök találták fel (vicces is lenne, ha a görögök bárhol is nyomtatott LATIN betűket használtak volna a Római Birodalom előtt) hanem pont hogy a rómaiak. Hogy ugyanazt a hangot jelölik, az irreleváns.
|
|
|
foxworkinspace |
2018.02.07. 01:49 (#86) |
|
|
,,Mái napig ég és föld a különbség a görög és a latin betűkészletek között, semmi átfedés nincs."
...Ha valaki annyira elferdíti azt, amit olvasott, mint amennyire a 85-ös elferdíti, azt, miért nem nevezzük hazugnak?!...
Hát pedig, nevezzük csak hazugnak!
EZT írtam a 84-ben: "Ha egy ISMERT EREDETŰ nép BECSERKÉSZI/BEJÁRJA/BELAKJA/BETELEPÍTI/BE-KERESKEDELMEZI mindazt a területet, amelyen a többi — nem, vagy alig ismert eredetű — nép már letelepült, sőt, mi több, az utóbbiak egyike (etruszkok) ÁT IS VESZIK az ismert eredetű nép ÍRÁSJEGY-KÉSZLETÉT IS(!), akkor NYILVÁNVALÓ, hogy kulturális, és akár ETNIKAI keveredés is lezajlik (lezajlott) közöttük!"
Hol a fekete bánatban van itt, 'laltin' betűkészletre történő utalás? HOL?...
VISZONT!
Viszont az etruszkok, jelen ismereteink szerint az ó-görögök egy archaikus írásjel-készletével IGEN NAGYBAN EGYEZŐ jelkészletet használtak! Az a jelkészlet viszont, a föníciaiak által használt írásjegyekkel mutat erős hasonlóságot... (A hellének által használt ABC későbbi, ma is hivatalos — de még mindig ókori eredetű — írásjegyei, a legújabb nézetek szerint, részben a korábban átvett föníciai jelkészlet átalakításával alakult ki.)
VISZONT 2.!
Viszont a legújabb kutatási eredmények azt is igazolni látsszanak, hogy a római írásjel-készlet, a főníciai hatásra kialakult GÖRÖG jelkészlet, és a szintén e-kettő hatására kifejlődött etruszk jelkészlet részleges átvételével alakult ki... (Innen is egy kicsi, meg onnan is egy kicsi...)
Zárásképpen:
● Görög ABC: https://hu.wikipedia.org/...%A9c%C3%A9
● LATIN ABC: https://hu.wikipedia.org/...%A9c%C3%A9
Amint látható, a görög ABC, 24 betűből áll, míg a latin ABC, 26 betűből.
Amint látható, a latin ABC 26 betűjeléből 11, bizony egy-az-egyben MEGEGYZIK A GÖRÖG ABC 11 BETŰJÉVEL! (Az jelen esetben teljességgel érdektelen, hogy a latinok által átvett 11 betű, nem feltétlenül ugyanazt a fonémát /hangot/ jelöli, mint a görög ABC, azonos jelei...)
A LÉNYEG tehát AZ, hogy a 85-ös, MERŐ OSTOBASÁGOT ÁLLÍTOTT, amikor azt állította, amit jelen jegyzet legelején idéztem tőle!... Ha ugyanis egy 26 elemű jelkészletből 11, MEGEGYEZIK egy másik jelkészlettel (ez, bő 42%), OSTOBASÁG azt állítani, hogy a kettő között semmi átfedés nincs...
(Innentől kezdve, viszont, bármi, amit a 85-ös állít, egy alulinformált, rosszindulatú sznob álltása... — Nagyjából úgy kétséges, ahogy van... )
|
|
|
szensavasutlezaras |
2018.02.06. 23:33 (#85) |
|
|
"ÁT IS VESZIK az ismert eredetű nép ÍRÁSJEGY-KÉSZLETÉT IS"
Ööööö, sajnos nem vették át, szóval az elméleted itt már meg is bukott.
Mái napig ég és föld a különbség a görög és a latin betűkészletek között, semmi átfedés nincs.
" NYILVÁNVALÓ, hogy kulturális, és akár ETNIKAI keveredés is lezajlik (lezajlott) közöttük!"
A gond csak az, hogy mái napig semmi bizonyíték nincs semmiféle keveredésre közöttük, csak találgatnak meg feltételezgetnek. Szóval ez hitvita.
"A pásztorkodás, IGENIS, egyfajta nomadizálás!"
A pásztorkodás nem jelent automatische nomadizálást is, csak bele akarod erőltetni. A bogár és a rovar esete...
"Hát pedig, IGENCSAK! A macedónok annak idején, leginkább hegyi pászotorkodással foglalkoztak (zártan nomadizáltak...), és szigorú királyi hatalom alá voltak rendelve."
Így van, foglalkoztak pásztorkodással, viszont NEM nomadizáltak, jól körülhatárolt birodalmuk volt már a kezdetektől fogva. Városaik (konkrétan Pella volt a főváros). A Hegyi Dolores-féle görög történelemkönyv feketén-fehéren leírja, hogy a macedónok már kezdetektől fogva birodalomépítésen munkálkodtak, eszük ágába nem volt nomadizálni. Nem véletlen mentek neki Athénnak, a dardánoknak, a paiónoknak, és vívtak négyfrontos háborúkat, meg kötöttek rengeteg politikai érdekházasságot. Úgy vigyáztak a területeikre, mint a pitbull a gumicsontra.
"Az Aeneas-legenda egyre valószínűbb hitelességét, NEM ÉN hangsúlyozom, hanem a modern történet-tudomány!"
Forrás? Zsindex meg hasonló legalja internetszemét nem érdekel.
|
|
|
foxworkinspace |
2018.02.04. 23:03 (#84) |
|
|
1. https://hu.wikipedia.org/...Nomadizmus
2. Ha egy ISMERT EREDETŰ nép BECSERKÉSZI/BEJÁRJA/BELAKJA/BETELEPÍTI/BE-KERESKEDELMEZI mindazt a területet, amelyen a többi — nem, vagy alig ismert eredetű — nép már letelepült, sőt, mi több, az utóbbiak egyike (etruszkok) ÁT IS VESZIK az ismert eredetű nép ÍRÁSJEGY-KÉSZLETÉT IS(!), akkor NYILVÁNVALÓ, hogy kulturális, és akár ETNIKAI keveredés is lezajlik (lezajlott) közöttük!
3. A pásztorkodás, IGENIS, egyfajta nomadizálás! (Lásd 1.!) Amennyiben széles-nagy, nyílt területeken történik (pláne, bizonytalan, vagy deklarálatlan állami fennhatóságú területen), akkor NYÍTOTT nomadizálásról beszélünk, ha viszont földrajzilag szűkebb határok közé zárt, jól körülhatárolt, és/vagy deklarált állami fennhatóságú területen történik, akkor ZÁRT nomadizmusról beszélünk. (Lásd 1.!)
4. ,,Akkor a macedónok is nomádok voltak, mert eredendően pásztorkodással foglalkoztak? Hát nem éppen..."
Hát pedig, IGENCSAK! A macedónok annak idején, leginkább hegyi pászotorkodással foglalkoztak (zártan nomadizáltak...), és szigorú királyi hatalom alá voltak rendelve. A már jóval civilizáltabb: kereskedő, hajózó, király nélküli hellén görögök többsége, ezért is tartotta őket alacsonyabb-rangúnak (majdhogynem: barbárnak) maguknál... — Többek között ezért is volt a hellén görögök számára szégyenletes a Kr. e. 338-ban lezajlott Khairóneia csata, amelyben II. Philipposz makedón király viszonylag könnyedén verte meg az athéni-thébai szövetséges sereget. (Philipposz fia, a későbbi Nagy Sándor /Megalosz Alexandrosz/ is részt vett a csatában, 17-18 éves volt akkor...)
5. Az Aeneas-legenda egyre valószínűbb hitelességét, NEM ÉN hangsúlyozom, hanem a modern történet-tudomány! (Bár a "szakképzett" történészek egy része rühelli a tényt, de TÉNY, hogy Schliemann is Homérosz eposzára alapozva ásta ki Tróját, és Mükénét is...)
6. ,,Azt se vitatta senki, hogy a görög kultúra hatással volt a szomszédos népekre. Az viszont, hogy ennek hatására alakult volna ki a római kultúra, merő fantázia. Ha így lett volna, a rómaiakból is hajós, demokráciát vagy türannoszt ismerő nép vált volna. Öööö, sajnos nem, a punok szétveréséig még normális hajóhaduk se volt."
Persze, hiszen jó-ideig ETRUSZK királyok uralkodtak felettük, és ,,normális" hajóhaduk a rajtuk uralkodó etruszkoknak volt...
Hát így...
|
|
|
szensavasutlezaras |
2018.02.04. 16:55 (#83) |
|
|
Hát ez nagyon szép, de továbbra se cáfoltad meg az állításaimat.
- Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy a görögök elhajóztak baromi messzi helyekre, és ott városokat alapítottak, szóval itt teljesen nyitott kapukat döngetsz. Maga a forrásod is kimondja: egyedül a dél-itáliai görögség eredetforrásai ismertek. A többi italicus népnél NEM tudni, honnan jöttek, kik voltak, mit akartak = nem lehettek azonosak a dél-itáliai görögökkel, mivel nekik ismert az eredetük.
- A pásztorkodás nem egyenlő a nomadizálással. A földművelés (ott van leírva fehéren-feketén) pedig helyből kizárja, hogy bármikor is nomadizáltak volna az itáliai törzsek.
Akkor a macedónok is nomádok voltak, mert eredendően pásztorkodással foglalkoztak? Hát nem éppen...
- Az Aeneas-legenda továbbra is csak egy legenda, hiába emeled ki. Akkor ezek alapján Pataky Attila szíriuszos ufós hülyeségei is igazak, miszerint a magyarok a Szíriuszról jöttek égi szekereken, csak mert pár másik gyagyás szintén ezt állítja, és mert az "arvisúrákban ez van leírva"?
- Azt se vitatta senki, hogy a görög kultúra hatással volt a szomszédos népekre. Az viszont, hogy ennek hatására alakult volna ki a római kultúra, merő fantázia. Ha így lett volna, a rómaiakból is hajós, demokráciát vagy türannoszt ismerő nép vált volna. Öööö, sajnos nem, a punok szétveréséig még normális hajóhaduk se volt. |
|
|
foxworkinspace |
2018.02.04. 00:27 (#82) |
|
|
Idézetek, INNEN: http://www.tankonyvtar.hu/...l#id549865
"3.1.1.2. ITÁLIA A BRONZKORBAN
ITÁLIÁBAN AZ ÉLELEMTERMELŐ FALVAK KIALAKULÁSA, az állatok háziasítása, agyagedények készítése - mai ismereteink szerint - CSAK JÓVAL KÉSŐBB KEZDŐDÖTT EL, MINT A MEDITERRÁNEUM KELETI FELÉBEN....
...
...Az Appennini-kultúra onnan kapta nevét, hogy mai ismereteink szerint az Appen- ninekben alakult ki, és onnan terjedt el Itáliának a Pó vidékétől délre eső területein. Az itt élő népek települései kisebbek és megerősítés nélküliek voltak, és mivel a leletek között alig találni fegyvereket, az Itália ,,sötét koráig" - a Kr. e. 12. századig - tartó 4-500 év a félsziget történelmének leghosszabb békés korszaka lehetett, egyfajta aranykor, amikor a fölműves- és PÁSZTORKÖZÖSSÉGEK viszonylagos elszigeteltségben és a KRÉTAI, MYKÉNÉI CIVILIZÁCIÓHOZ VAGY AKÁR A TERRAMARA-KULTÚRÁHOZ KÉPEST IS ELMARADOTTSÁGBAN, de nyugalomban éltek....
...
A mykénéi hajósok felkeresték Itália partjait, elsősorban nyersanyag után kutatva, telepet hoztak létre a későbbi Taras (Tarentum) közelében. Nyomaikat megtaláljuk például Toscana fémlelőhelyeinek körzetében is, de HATÁSUK SOKKAL INKÁBB MEGRAGADHATÓ SZICÍLIÁBAN. A SZIGET BRONZKORI KULTÚRÁJA ITÁLIÁTÓL FÜGGETLENÜL ALAKULT KI. Ide a 3. évezredben érkeztek keletről fejlett kultúrájú népek, fémművességet és hajóstudást hozva magukkal. Szicília délkeleti részén megtelepedve a ma spanyol és francia partvidékkel, valamint a környező szigetekkel kereskedtek. Különösen érdekelte őket a túlvilág: halottaikat sziklába vágott, gondosan kialakított és lezárt kamrákba temették. AZ ITTENI TELEPÜLÉSEK LÁTVÁNYOS FEJLŐDÉSE MYKÉNÉI GÖRÖG HATÁST MUTAT, a lelőhelyekről mykénéi fegyverek, ékszerek és kerámiák kerültek elő, illetve olyan helyben készült tárgyak, amelyek mykénéi hatásra vallanak.
...
■ A vaskor itáliai kultúrái
...
...A LEGFONTOSABB ÉS EGYRE FONTOSABBÁ VÁLÓ HATÁS A GÖRÖGÖK, ILLETVE A KELETI KULTÚRÁK FELŐL ÉRKEZIK.
■ Az ókori Itália nyelvei
...
...Mindazonáltal CSAK EGYETLEN ITÁLIÁT LAKÓ ÓKORI NÉP VAN, AMELYNEK BIZTOSAN ISMERJÜK AZ EREDETÉT, és tudjuk, hogy mikor és honnan vándorolt be: ez a nép pedig A SZICÍLIÁBAN ÉS DÉL-ITÁLIÁBAN APOIKIÁKAT ALAPÍTÓ GÖRÖGSÉG.
...
3.1.1.4. ETRUSZKOK
Az etruszkok történetéhez jelentős forrás Hérodotos (VI 22-23, VII 153-154), Thukydidés (VI 4-5) és Diodóros (XI 20-21, 38) történeti műve, illetve Pindaros és Bakkhylidés költeményei. Találhatók utalások még Hésiodosnál (Istenek születése. 1011-1013), Dionysios Halikarnasseusnál, Liviusnál, Strabónnál, Tacitusnál, Valerius Maximusnál és Iustinus- nál. Ehhez kapcsolódik a Görög-római szöveggyűjtemény 7. dokumentuma is.
3.1.1.41. Az etruszkok eredete
Az italicus népekéhez hasonlóan az etruszkok vaskor előtti történetével kapcsolatban is csak egymással vitatkozó feltételezések közül válogathatunk. Ebben az esetben a részben megfejtetlen nyelv és a nyelvrokonság sem segít, pontosabban, csak negatív támponttal szolgál: A KUTATÁS MAI ÁLLÁSA SZERINT UGYANIS AZ ETRUSZK VALÓSZÍNŰLEG NEM TARTOZIK AZ INDOEURÓPAI NYELVEK KÖZÉ, ÉS EGYETLEN ISMERT NYELVVEL SEM ÁLL ROKONSÁGBAN....
...
A RÓMAI MITOLÓGIÁBÓL ISMERT AENEAS-LEGENDA, AMELYHEZ SOK HASONLÓT ISMERT AZ ITÁLIAI HAGYOMÁNY, EGYRÉSZT ALKALMASABB PARADIGMÁNAK TŰNIK AZ ETRUSZK NÉP KIALAKULÁSÁRA, MINT A HÉRODOTOSI (fél Lydia Itáliába jövetele és megtelepedése), másrészt mintha jobban illene Etruriára, mint Latiumra: NÉHÁNY HAJÓNYI VÁLLALKOZÓ SZELLEMŰ, HAZÁT KERESŐ FEGYVERES HIHETETLENÜL HAMAR ÖSSZEFORROTT A HELYIEKKEL, KÜLÖNBÖZŐ SZÁRMAZÁSUK, NYELVÜK ÉS SZOKÁSAIK ELLENÉRE.
...
3.1.1.4.2. A görögök és az etruszk városok fejlődése
A GÖRÖGÖK A KR. E. 8. SZÁZAD LEGELEJÉN JELENNEK MEG A TIRRÉN-TENGEREN nyersanyagok, elsősorban fémek után kutatva, első itáliai gyarmatvárosuk - Pithékusai (Ischia) szigete a Nápolyi öbölben - helyét is az etruszk bányák és kohók közelsége határozta meg (vö. 2.2.2.3.). A villanovai, majd az etruszk települések fejlődése egyszerre volt köszönhető a kibányászott fémeknek és a görög, valamint pun kereskedők támasztotta keresletnek. A MEDITERRÁNEUM KELETI FELÉVEL VALÓ KAPCSOLATOK ERŐSÖDÉSÉT BIZONYÍTJÁK AZ ETRUSZK SÍROKBAN TALÁLT GÖRÖG ÉS KELETI (EGYIPTOMI, SZÍRIAI, FÖNÍCIAI) MŰHELYEKBŐL SZÁRMAZÓ TÁRGYAK. DE MÉG EZEKNÉL IS SOKATMONDÓBBAK A HELYI IPAR TERMÉKEI, AMELYEK A FEJLETTEBB TECHNIKÁK ÉS DÍSZÍTŐELEMEK ÁTVÉTELÉRŐL TANÚSKODNAK. AZ ETRUSZK VÁROSOK FELLENDÜLŐ ÉS A GÖRÖG ORIENTALIZÁLÓ STÍLUSHOZ KAPCSOLÓDÓ IPARA ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETE MÖGÖTT BEKÖLTÖZŐ GÖRÖG MESTEREKET ÉS TANÍTVÁNYAIKAT SEJTHETJÜK, AMIT A RÉGÉSZETI ANYAGON KÍVÜL AZ IRODALMI HAGYOMÁNY IS MEGERŐSÍT PÉLDÁUL A KORINTHOSBÓL ÉRKEZŐ DÉMARATOS TÖRTÉNETÉVEL. A helyi műhelyek utánozzák ugyan az importált tárgyakat, de a helyi hagyományokkal összekapcsolva: a Tiberistől északra a Kr. e. 8. században nem a görög kultúra provinciális változata születik meg, hanem egy sajátos, időben és térben is messzire kisugárzó civilizáció, amely epithétonornansát, a ,,titokzatos"-t nemcsak ismeretlen eredetével és nehezen értelmezhető nyelvével, hanem a végleges megfejtésnek ellenálló, számunkra elsősorban képzőművészetében megnyilvánuló mélységeivel őrizte meg."
,,A GÖRÖG HATÁS AZ ÉLET MINDEN TERÜLETÉRE KITERJEDT. AZ ETRUSZK VÁROSÁLLAMOK SOK TEKINTETBEN EMLÉKEZTETNEK A DÉL-ITÁLIAI GÖRÖG POLISOKRA, MIND A POLITIKAI INTÉZMÉNYEK, MIND A VÁROSÉPÍTÉSZET, MIND AZ ÉLETFORMA TERÉN: EZ UTÓBBIRA JÓ PÉLDA A SZŐLŐTERMESZTÉS, A BORIVÁS ÉS A LAKOMÁZÁS HELLÉN SZOKÁSAINAK ÁTVÉTELE. A MÁR KORÁBBAN EMLÍTETT, KR. E. 700 KÖRÜL ÁTVETT ÍRÁS FONTOSSÁGÁT NEM LEHET ELÉGGÉ HANGSÚLYOZNI, AMI NEMCSAK A BETŰK ELTANULÁSÁT, HANEM AZ ÍRÁSBELISÉG MEGHONOSODÁSÁT IS JELENTI. UGYANCSAK JELLEMZŐ, MERT EGYSZERRE KAPCSOLÓDIK A TECHNIKAI VÍVMÁNYOKHOZ ÉS A VÁROSÁLLAMI LÉTHEZ, A HOPLITA-HARCMODOR ADAPTÁLÁSA IS"...
Idézetek vége, kiemelések, tőlem.
Kiegészítő ismeretek.
1. A ,,nomadizálás", alapvetően LEGELTETŐ pásztoréletmódot jelent. — Ennek pedig két válfaja létezik:
a) az úgynevezett: NYITOTT nomád életmód — ez leginkább a széles, nagy-kiterjedésű (sztyeppi) térségekhez köthető, aminek során általában az egész közösség időszakosan tovább vándorol az állatokkal
b) a másik a ZÁRT nomád életmód — ez a természeti körülmények miatt behatárolt, vagy LETELEPÜLT népességgel körülvett területekre jellemző, ahol az állatcsordák mozgása korlátozott
Hát így...
Ja!
Még mindig várom a Kákosy-féle "bizonyítékát" annak, miszerint a Római Birodalom, nagyobb ívű történelmi korokon át állt volna fenn, mint Ó-Egyiptom!...
|
|
|
|
|
|
|
kiani betükkel, rovás írás, ókori latin, fafejű ostobaságodra, kedves, szensavasutlezaras, miért, vitázol, tartó között átvételével, tovább tehát kinai, ahukewitqb nevét vicces, latinhoz koráig, használták ugyanazt, többi kulturális, békés teljesen, kákosy majdhogynem, tovább eredendően,
|
|
|
|
