Belépés
Keresés
Kategóriák
Válaszadók toplistája
1. hatibacsi 20036
2. decotext 17332
3. geptop 16374
4. donaldduck 15550
5. hatarvadasz 13569
6. xenos 9874
7. feerko 9543
8. ibicimama 9280
9. piktorka2 9131
10. foxworkinspace 8624
Kinek a válaszát találták legtöbbször helyesnek?
1. ibicimama 1056
2. xenos 1031
3. dnemethk 845
4. hatarvadasz 810
5. donaldduck 744
6. pola62 730
7. geptop 665
8. hatibacsi 630
9. sunchat 489
10. gergelyferi 459
Helyesnek talált válaszok aránya
Tudjátok.hu már az Androidos készülékeken is!
Úton van? Épp válaszra lenne szüksége?
Tegye fel a kérdését!

Egy piros lámpánál is felteheti már kérdéseit, nem kell keresgélnie. Amint válasz érkezett a kérdésére, vagy új kérdés került fel, az alkalmazás jelezni fog.

Ön is segíthet másoknak, ha tudja a kérdésükre a választ, mivel az alkalmazás segítségével válaszolhat is.

Letöltés
Érdemes volt belépni az EU- ba?
A Magyarország EU-csatlakozásáról
szóló népszavazás eredménye
(2003. április 12.)
A szavazásra jogosultak száma 8 042 272 fő 100%
A megjelentek száma 3 669 252 fő 45,62%
 Ebből érvénytelen szavazat 17 998 a megjelentek
0,49%-a
 Ebből érvényes szavazat
Válaszok száma százalék
Igen 3 056 027 83,76%
Nem 592 690 16,24%
Összesen 3 648 717 100%


Tehát a 8 042 272 szavazásra jogosultból 3 056 027 fő szavazott a csatlakozásra.

Magyarország és az Európai Unió kapcsolata 1988-ban kezdődött, amikor hazánk a közép-kelet-európai országok közül elsőként létesített diplomáciai viszonyt az Európai Közösséggel. Az Európai Bizottságot képviselő delegáció 1990-ben nyílt meg Budapest, és aktív szerepet játszott a csatlakozásra való felkészülésben. A csatlakozási szerződést 2003 áprilisában írták alá Athénban, s Magyarország 2004. május 1-jén lett az Európai Unió teljes jogú tagja.

Elemzés

A 2003 őszén tartott népszavazáson, amelyen a szocialista-szabaddemokrata kormánynak az EU-csatlakozási tárgyalásokon tanúsított engedékenysége miatt csupán a jogosultak 38 százaléka vett részt, a szavazók 85 százaléka voksolt az ország EU-csatlakozása mellett. A csatlakozás ténye feletti örömet, a fenntartások ellenére kialakult közhangulatot jól tükrözte az országszerte rendezett ünnepségsorozat, amelyeken több millió magyar vett részt.

Ez nem is csoda. A magyar lakosság az EU-ba való belépéstől utazási könnyítéseket, új hazai munkahelyeket, az autók és a szórakoztató elektronikai termékek olcsóbbá válását, a kül- és belpolitikai biztonság növekedését valamint az ország civilizációs színvonalának javulását (nyugatiasodását) várja.

A csatlakozás előkészületei 13 éve folytak, összmagyar konszenzus mellett és az Európai Unió jelentős anyagi támogatásával. A támogatás elsősorban a képzést segítette, egyrészt a nyugat-európai egyetemekre szóló nagyszámú ösztöndíjjal, másrészt kutatási és oktatási eszközök kedvezményes juttatásával. Az EU az államigazgatás felkészítését is kiemelten támogatta.

A hazai ipar meghatározó vállalatai már a kilencvenes évek közepétől külföldi kézben vannak, és az EU-ból származó, világszínvonalú eszközökkel termelnek. Ezért a belépést megelőző felzárkóztatás során a legsürgetőbb cél a magyar mezőgazdaság versenyképessé tétele volt. Ez azonban nem sikerült: még az a minimál-cél sem teljesült, hogy a mezőgazdasági üzemek többségét alkalmassá tegyék az EU-s támogatások megpályázására. Márpedig ez fontos, hiszen az Európai Unióban a mezőgazdaság bevételeinek jelentős része a támogatásból származik. A magyar gazdaságok azonban csak akkor kaphatják meg ezeket a támogatásokat, ha szervezettek, jól adminisztráltak, termékeik pedig megfelelnek az igencsak bonyolult előírásoknak.

Maga a belépés rövid távon gazdaságilag nem ígért és nem is hozott nagy változásokat. Magyarország ipara és mezőgazdasága már a belépés előtt is elsősorban az EU piacaira dolgozott, idegenforgalmi bevételeinek döntő többségét pedig az Európai Unió polgárainak itt elköltött pénze tette ki. (A hazai termelés kétharmadát exportáljuk, aminek közel 80%-a az EU piacára kerül, az importnak pedig a kétharmada származik az EU-ból...) Az EU-termékekre kivetett magyar vám már egy jó évtizede elenyésző.

A beruházási adókedvezmények, az idetelepült nyugati szolgáltatók (bankok, beruházási vagy személyzeti tanácsadók, ingatlankereskedő cégek, auditorok stb.) valamint a modern, az EU-s törvények mintájára kialakított törvényi szabályozás biztonságossá és kényelmessé tette a vagyonukat Magyarországon fialtatni kívánók dolgát. Az EU-ba történő belépésünk idejére a külföldi beruházót érintő egyedüli kockázat a forint árfolyamváltozása maradt: ennek kiküszöbölésére lenne hivatott az euró-zónához történő mihamarabbi csatlakozásunk.

Az Európai Unióba vetett konszenzusos bizalom ma, a csatlakozás után négy hónappal is fennáll, annak ellenére, hogy azóta bekövetkeztek az első csalódások. Ezeknek a csalódásoknak az oka tulajdonképpen nem az Európai Unió, hanem a jelenlegi kormány sikertelen gazdaság- és szociálpolitikája. Miután azonban a belépés által előnyösen érintettnek meghirdetett területekről van szó, a csalódások óhatatlanul az EU-val is kapcsolatosak. Így például a vámok eltörlése nem járt az árak, vagy akár a drágulás ütemének a mérséklődésével. Ezt némiképp magyarázza a jövedéki adó és az ÁFA év eleji emelése, de az olyan intézkedések is, mint a gépkocsi-regisztrációs adó bevezetése a kieső vámbevételek pótlására. Az infláció, a költségvetés hiánya és az államadósság tovább nőtt, úgyhogy az euró-zónába történő belépés 2008-ról 2010-re tolódott. Az utazási könnyítések még nem tapasztalhatók, az idegenforgalom csökkent, az ingatlan-boom elmaradt, sőt, az ingatlan-árak estek. A foglalkoztatottság nem esett vissza, de egy jottányit sem nőtt. Mindeközben a politikai vezetés gyakran hivatkozik az uniós szabályozásra", az uniós direktívákra", az uniós rendtartás szerinti árak"-ra, főleg bizonyos kedvezőtlen változások megindoklásának céljából (pl. a cukor árának drasztikus emelésekor), ami korántsem növeli az Európai Unió népszerűségét. A csalódások azonban egyelőre nem álltak össze az EU-ból való kiábrándulássá.

Az EU-hoz való csatlakozás hazai megítélését idén alapvetően az fogja meghatározni, hogy miként alakul a központi költségvetés által befizetett tagsági díj és a sikeres pályázatok alapján lehívható összegek viszonya. Amennyiben kiderül, hogy Magyarország a csatlakozás évében nettó befizető volt, az mind az Európai Unió, mind a belépés konkrét feltételeit az utóbbi években kialkudó kormány számára nagy presztízsveszteséggel jár.

Következetés

A közvélemény a belépéskori ünnepi hangulat elmúltával is bízik az Európai Unióban. A kormány sikertelensége és kommunikációs taktikája azonban kockáztatja az Európai Unió népszerűségét.

Forrás http://www.budapestanalyses.hu/...51 _hu.html
Politika – Külföldi politika
A kérdést írta: ege ( 2013.04.14. 16:38 )
Válaszok száma: 25
Címkék: érdemes, belépni, volt,
1 2 3 
Válaszok Új válasz
decotext 2018.07.10. 08:06 (#25)
Az Eu belépésünk teljesen független
a politikától és a kormánytól!
wrist 2018.07.09. 22:43 (#24)
meki kolléga azt felejti le a képről, hogy ez jócskán MSZP kormány alatt jött össze...
decotext 2018.07.08. 19:52 (#23)
Feltétlenül, noha én akkor ellene szavaztam mert AKKOR
még nem voltunk elég érettek az EU tagsághoz!
meki77 2018.07.08. 19:04 (#22)
http://xfree.hu/...aid=276575
feerko 2013.04.15. 14:51 (#21)
Egyedül magunk csak a beruházások 2%-át tudtuk finanszírozni. Hogy nézne ki az ország, Debrecen és HB megye települései a jó évtizede érkező (s előtte a felzárkózást előkészítő) uniós pénzek nélkül.
Így, minden itthoni fejlesztésünk 98%-os finanszírozásával rabolja le és ki országunkat gyarmatosító EU? Még megérhetjük, hogy magunkra maradunk, s akkor lesz miért sopánkodnunk.
http://www.haon.hu/...nk/2243439
meki77 2013.04.15. 14:42 (#20)
Igen! Pl.: Nyugatra nem kell többfél valutát vinni, osztrák bankrendszer kiszámíthatóbb, a kormány ott nem kotorászhat! .)) stb!
Viktornak még mindig az a baja, hogy nem Ő lovagolt be fehér lovon az "ejuba"!
tailor 2013.04.15. 12:49 (#19)
Tudjátok igazi ítéletet csak akkor tudnánk mondani, ha minden információnak a birtokában lennénk, de sajnos nem vagyunk.
Én ilyenkor egy egyszerű kérdést teszek fel magamnak. Mégpedig ezt:
Miért nem informálnak minket, vagy mi érdekük az információ visszatartásának?
A válasz is nagyon egyszerű. Minél kevesebb információhoz jutsz hozzá, annál könnyebb téged átverni és annál könnyebben tud hazudni a politikus.
A bemásolt cikkből is kitűnik valami. A csatlakozási tárgyalásokat az Orbán-Torgyán Polgár kormány idejében zárták le és nem a Medgyessy kormány idejében. Nekik csak egyetlen egy tételt lehetett megnyitni a csatlakozási szerződés előestéjén, ami a Mezőgazdasági fiók volt. Ebben módosítást kértek, mert az előző kormány által aláírt szerződés alapján a máktermesztést be kellett volna szüntetni hazánkban. Még két dologra emlékszem, az egyik az volt, hogy az égetett szesznél a 25l-es kvótát 50l-re emelték fel, valamint a magyar földterület vásárlást úgy módosították, hogy az 5 év moratórium letelte után csak akkor vehet külföldi magyar termőföldet, ha a magyar gazdák is ugyan akkora támogatásba részesülnek, mint a többi európai gazdász.
Az is eszembe jut még, hogy miután a jobb oldal elvesztette a választást 2002-ben, akkor O.V. elkezdett az Unió ellen kampányolni. Ezért is mentek el ilyen kevesen a szavazásra.

Végig olvastam az addigi hozzászólásokat és scheva hozzászólásával teljes mértékben egyet tudok érteni.
Szerintem a mostani helyzetért egyértelműen a magyar politikusok a felelősek és egyáltalán nem az Unió, csak könnyebb a problémákat másokra kenni, mint beismerni a saját hozzánemértésünket.
A kérdésre válaszolva csak azt mondhatom, hogy érdemes volt belépnünk EU-ba. Igazán majd csak akkor élvezhessük az előnyeit és a juttatásait, ha végre olyan vezetése lesz az országnak akik az emberek boldogulását és az ország jólétét helyezik előtérbe a saját boldogulásukkal és jólétükkel szembe!
xenos 2013.04.15. 09:49 (#18)
#17 scheva
Én neked adnám az ujjacskát....
scheva 2013.04.15. 08:40 (#17)
Ha sokra nem is megyünk a nyugati nagy demokráciákkal, de mint utolsó mentsvár, halvány reménysugár, hogy egyes diktátorok nem tehetnek meg bármit saját népük kárára.

A csatlakozás értelméről majd beszámolnak azok a honfitársaink, akik Brüsszelben kerestek és kaptak jogvédelmet és az az 500ezer honfitársunk, akik odakinn találtak munkát.
vargamarga 2013.04.15. 07:15 (#16)
Csak úgy mondom, hogy Svájc nem EU tag. Löszöni jól van.
Erre mondhatod, hogy ő nagy, mi pici.
De azt gondold végig, hogy azelőtt Milyen mezőgazdaságunk volt, és iparunk is volt, külföldre ment a busz, a búza, az alma...
Ha vettél egy cipőt, az bőrből volt és évekig hordtad. Magyarföldön termett magyar élelmet ettél.
Most EU-s szemetet eszel, csaképp fél évet bír ki csukád, és külföldi cukrot eszel.
A csatlakozás feltétele az ipar és mezőgazdaság szétverése volt, hogy ne lehess önálló.
Kvóták vannak, nem termelhetsz annyit, amennyit tudnál, nem ehet moslékot a disznó, mert nem EU-s szabvány, holott a paraszt jól tudta, hogy ettől ízletes a húsa...
Gyerekek ébresztő! Gyarmatnak kellettünk, ez olyan, mint az MLM. Ha letaroltál egy piacot, bővítesz, hogy eladhasd a termékeidet.
Hogy miért nem dolgozzák ki a kilépés feltételeit? Miért tennék, a képviselők jól élnek, nem érdekük.
1 2 3 
Facebook komment
További címkék
beruházások 2%-át, felzárkózást előkészítő, birtokában lennénk, egyszerű kérdést, belépésünk, teljesen, független, politikától, gyarmatnak képről juttatásait, találtak képviselők annál, valutát debrecen olvastam, lovagolt mondom, lehess jólétükkel, kampányolni választást, előtérbe politikus, kvóták tárgyalásokat, hozzászólásával találtak,
TVN.HU, Képtár, Blogok, Videótár, Szótár, Házi Receptek, Fecsegj, Véleményezd!,
© 2024 TVN.HU Kft.