| Válaszadók toplistája |
|
| 1. |
hatibacsi |
20036 |
| 2. |
decotext |
17332 |
| 3. |
geptop |
16374 |
| 4. |
donaldduck |
15550 |
| 5. |
hatarvadasz |
13569 |
| 6. |
xenos |
9874 |
| 7. |
feerko |
9543 |
| 8. |
ibicimama |
9280 |
| 9. |
piktorka2 |
9131 |
| 10. |
foxworkinspace |
8624 |
|
|
|
| Kinek a válaszát találták legtöbbször helyesnek? |
|
| 1. |
ibicimama |
1056 |
| 2. |
xenos |
1031 |
| 3. |
dnemethk |
845 |
| 4. |
hatarvadasz |
810 |
| 5. |
donaldduck |
744 |
| 6. |
pola62 |
730 |
| 7. |
geptop |
665 |
| 8. |
hatibacsi |
630 |
| 9. |
sunchat |
489 |
| 10. |
gergelyferi |
459 |
|
|
|
| Helyesnek talált válaszok aránya |
|
|
|
|
| Tudjátok.hu már az Androidos készülékeken is! |
|
Úton van? Épp válaszra lenne szüksége?
Tegye fel a kérdését!
Egy piros lámpánál is felteheti már kérdéseit, nem kell keresgélnie. Amint válasz érkezett a kérdésére, vagy új kérdés került fel, az alkalmazás jelezni fog.
Ön is segíthet másoknak, ha tudja a kérdésükre a választ, mivel az alkalmazás segítségével válaszolhat is.
Letöltés
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Csak belépés után tud válaszokat írni! Kérjük lépjen be!
Belépés
|
Vagy facebook hozzáféréssel is írhat!
Facebook Komment
|
|
|
ege |
2011.12.30. 19:43 (#2) |
|
 |
Az 1956. novemberétől a rendszerváltásig terjedő időszakot Kádár-korszaknak nevezhetjük, noha az utolsó 5 évében szinte már önmagát számolta fel az a rendszer, amelynek kiépítése a kor névadójához fűződik... A Kádár-rendszer születése 1956. novemberétől 1963-ig tartott. A folyamatok hazai irányítói Kádár János és Münnich Ferenc voltak. Mozgásterüket megszabta az a körülmény, hogy Magyarország nem léphetett le arról a geopolitikai kényszerpályáról, amelyikre a második világháború után állították a győztes nagyhatalmak. A szocialista tábornak mindenáron be kellett bizonyítania, hogy ellenfelei tévedtek, mert világszerte olyan nagy mértékű volt a tekintélyvesztése. Amit megtanultak a Rákosi-rendszer hibáiból és a forradalom tapasztalataiból, azt jó érzékkel kamatoztatták az úgynevezett Kádár-korszakban.
Legfontosabb események:
Újjászervezték a pártállamot (MSZMP, KISZ, Munkásőrség, Úttörő, Hazafias Népfront, pártirányítású "civil" szervezetek)
Új jelszó: "Aki nincs ellenünk, az velünk van"
Kegyetlen bosszút álltak a forradalmárokon. (Többsége népi származású volt!) A Rákosi-rendszer híveit csupán "szem elől tévesztettük", enyhe büntetést kaptak vagy a vezetés második vonalába kerültek.
Megindult a társadalom "konformizálódása" (bér-és nyugdíjemelés, beszolgáltatás eltörlése, csökkentik a kisiparosok adóját és engedélyezik számukra a gebines rendszert)
Mindent megtesznek az értelmiségiek megnyeréséért.
1960-tól részleges amnesztiát hirdetnek.
Mindezeket a "baráti" államok pénzbeli és természetbeni segélyéből fedezik, majd megindul a termelés, győz az életkedv. Így 1962-ben Kádár János bejelentheti, hogy "leraktuk a szocializmus alapjait". 1963-ban már Magyarország ismét nemzetközileg elismert állam, ügyét az ENSZ leveszi a napirendről. A kormány "általános" amnesztiát hirdet ki.
A Kádár-rendszer
A kifejlett Kádár-rendszer Kádár János /második kormánya/, Kállay Gyula, Fock Jenő és Lázár György miniszterelnöksége idején működött, de mindvégig a rendszer névadója határozta meg az események folyását. A hatalom gyakorlásában új elem volt, hogy széles rétegekkel ismertették meg, amennyire ez lehetséges volt, terveiket.
Fontosabb események és jelenségek:
Az állam nagyobb gondot fordít a szakképzésre, bár e téren ideológiája foglya volt, mert a fizikai munka kultuszát ápolta, miközben világszerte felértékelődött a szellemi munka. Ez a kettősség az egész korszakban jellemző lesz.
Bővítették az ipari termelést a vegyiparban és a közlekedési eszközök gyártásában. A lehetőségeket a KGST szabta meg.
A kollektivizált mezőgazdaságban szakemberek alkalmazására törekedtek. Modernizáltak. (gépek, műtrágya, vegyszerek, termelési módszerek)
1968-1975 között egy új gazdasági mechanizmust igyekeztek bevezetni, amelyben lazítottak a terveken, nagyobb önállóságot szántak az üzemeknek, gondot fordítottak a termelékenység növelésére, bevezették az anyagi érdekeltséget. Mindezeket csupán olyan mértékben lehetett megvalósítani, ahogy ezt az ideológia szorításában lehetett. Amikor a szovjet párt és a hazai "konzervatívok" megelégelték a tévelygést, Fock Jenőnek mennie kellett, és leállították a reformokat. A művészet, ha burkoltan is, utalt arra, hogy milyen a hatalom és az egyéniség viszonya, ám ez a pártvezetést nem nagyon érdekelte. Jött az Aczél-korszak, vele a TTT (támogatni, tűrni, tiltani)! Kádár népszerűsége töretlen volt, hiszen a többség számára elérhető életideált testesítette meg, magánéletében is. Mindenki számára egyszerű és kiszámítható volt, legyen bármilyen világnézetű vagy pártállású személy.
A kormány alanyi jogon olyan szociális juttatásokat vezetett be, amilyeneket nálunk gazdagabb államok sem engedhettek meg volna maguknak. Mindezt akkor, amikor megkezdődött a magyar termékek leértékelődése a világpiacon. (Korábban világszínvonalon termelő ágazatainkat leépítettük, KGST érdekből.) Így érthető a külföldi kölcsönök felvétele. Megkezdődik az ország eladósodása. Nagy teher volt a teljes foglalkoztatottság "dogmája", ugyanakkor fékezte a struktúraváltást, a technikai fejlesztést és a magasabb szakmai követelmények bevezetését.
A boldog hatvanas-hetvenes években nagyarányú lakásépítési programot hajtottak végre. A városi lakótelepeket még az energiabőség bűvöletében építették, ez azonban csak mára derült ki. Falvainkban pedig a sátortetős típusházak uralkodtak. A falusi ember általánosságban modernebb körülmények közé került, de őstermelői mentalitása nem sokat változtt... Az emberekben kialakult egy részről az a szemlélet, hogy ő is elérheti ugyanazokat a célokat, mint bárki más, teljesítményétől függetlenül, másrészről tudták, ha szorgalmasan dolgoznak lesz házuk, üdülőjük, gépkocsijuk. A magyar munkás tízszer annyit dolgozhatott ezekért a javakért mint nyugati kollégája. Mindenesetre ez a modell jól jött a rendszerváltáskor, míg az előbbi "modell" követője a rendszerváltás nagy vesztese lett. Lelassult a társadalmi mobilitás is. Az emberek egyelőre megrekedtek az eddig elért helyükön.
A késő Kádár-rendszer:
A kései Kádár-rendszert 1980-as évektől számítjuk. Lázár György és Grósz Károly idejére esik, a Németh-kormány tulajdonképpen az önfelszámolást és a hatalom átmentésének nehéz munkáját végezte el.
Fontosabb események, jelenségek:
Már a hetvenes évek végére liberalizálódott annyira a hatalom, hogy a marxista ideológia lemondott monopóliumáról, és az európai újbaloldalhoz igyekezett idomulni.
Engedélyezték a gazdasági munkaközösségeket, a fusizást legalizálták. Ez azonban csak a mikrogazdaságot erősítette, illetve szinten tartotta.
Az állami költségvetési deficit növekedett, ennek dacára ragaszkodtak a már említett ideológiai kötöttségekhez.
Megnyíltak a határok. A politikai elit új kapcsolatokat épített ki a nyugati világgal, első helyen a banki szférával.
1985-től a pártirányítás fenntartása mellett megkezdődött a rendszer lebontása. Ezt inkább jelképesen fejezte ki a köztársaság kikiáltása.
"Alkotmánycsere", megvan a rendszerváltás jogi kerete. Megszületnek azok a magasabb rendű jogszabályok, amelyek a demokratikus jogállamisághoz vezetnek /Adótörvény, társasági törvény, alkotmánybíróság felállítása, számvevőszék megalakítása stb./ |
|
|
lucille |
2011.12.30. 16:41 (#1) |
|
|
Nem tudom, milyen kádárra gondolsz, én csak egyet ismertem, Kádár Jánost.
"Kádár János (eredetileg Csermanek János, Fiume, 1912. május 26. - Budapest, 1989. július 6.) kommunista politikus. 1948 és 1950 között belügyminiszter. 1952 és 1954 között egy koncepciós pert követően börtönbe zárták. Az 1956-os forradalom alatt részt vett Nagy Imre kormányában, de november 4-én átállt a szovjetekhez, akik a visszaállított kommunista diktatúra vezetőjévé tették. 1956 novembere és 1988 májusa között az MSZMP első titkáraként, később pedig főtitkáraként megkérdőjelezhetetlenül Magyarország első emberének számított. Kétszer volt miniszterelnök.
Kádár a 20. századi magyar történelem egyik meghatározó alakja. Személye és a nevéhez köthető politika, a kádárizmus (avagy ,,gulyáskommunizmus" ma is éles viták tárgya Magyarországon; az 1957 és 1989 közötti időszakot a történetírás és a publicisztika is az ő nevével jelzi (,,Kádár-korszak" "
Forrás: Wikipédia, szeretettel..... |
|
|
|
|
|
|
rendszerváltásig terjedő, folyamatok hazai, geopolitikai kényszerpályáról, második világháború, novemberétől, rendszerváltásig, terjedő, időszakot, felértékelődött évében vezetett, függetlenül részt számított, társasági munkáját magyar, publicisztika közlekedési, eszközök teher, végezte léphetett, korszaknak általánosságban, reformokat korszakban, igyekezett hajtottak,
|
|
|
|
