Belépés
Keresés
Kategóriák
Válaszadók toplistája
1. hatibacsi 20036
2. decotext 17332
3. geptop 16374
4. donaldduck 15550
5. hatarvadasz 13569
6. xenos 9874
7. feerko 9543
8. ibicimama 9280
9. piktorka2 9131
10. foxworkinspace 8624
Kinek a válaszát találták legtöbbször helyesnek?
1. ibicimama 1056
2. xenos 1031
3. dnemethk 845
4. hatarvadasz 810
5. donaldduck 744
6. pola62 730
7. geptop 665
8. hatibacsi 630
9. sunchat 489
10. gergelyferi 459
Helyesnek talált válaszok aránya
Tudjátok.hu már az Androidos készülékeken is!
Úton van? Épp válaszra lenne szüksége?
Tegye fel a kérdését!

Egy piros lámpánál is felteheti már kérdéseit, nem kell keresgélnie. Amint válasz érkezett a kérdésére, vagy új kérdés került fel, az alkalmazás jelezni fog.

Ön is segíthet másoknak, ha tudja a kérdésükre a választ, mivel az alkalmazás segítségével válaszolhat is.

Letöltés
Milyen "szellemlényekkel" kapcsolatos megtapasztalásaid voltak?
Egy közelmúltban feltett kérdés inspirált arra, hogy én is feltegyem most ezt.
Szóval ha olyanok a körülmények, ez az egész témakör vicces is tud lenni, de lehet velőtrázó is, ha az ember átéli.
Leírnátok a tapasztalataitokat?
Ezotéria – Szellemvilág
A kérdést írta: sunchat ( 2013.09.03. 17:49 )
Válaszok száma: 14
Címkék: megtapasztalásaid, szellemlényekkel, kapcsolatos, voltak, tapasztalataitokat, közelmúltban, körülmények, feltegyem, inspirált, leírnátok,
1 2 
Válaszok Új válasz
sunchat 2013.09.03. 18:47 (#4)
Én nagyon sok időt töltöttem a kőbányai Újköztemetőben, nappal is, éjszaka is, józanul is, meg máshogy is. Kicsit visszatetsző lehet, ha ott dolgozók (és mások) egy csoportja a zokogó gyászolók között önfeledten bográcsozik és percenként rájár a rekesz sörre, de hát a létesítmény illetékesei így biztosították a bentlakást. Sokan nem tudják, hogy bent gyakorlatilag egy kisebb falunyi területen (bár szétszórva) családok élnek.
Szóval akkoriban a sorsom oda szólított, és szinte minden hétvégén buli volt. Mentem én haza mindenféle állapotban gyalog is, kocsival is, sírok között bolyongva-eltévedve, de soha eszembe nem villant, hogy számomra bármiféle veszélyt jelentene a hajnali harmat talajszinten gőzölgő párája, vagy a ködbe vesző madarak, kisállatok nesze, vagy a feltámadó szél, vagy bármi, sőt. Tisztább pillanatokban szerettem elidőzni a sírok fölött, főleg a régi, 1-2 évszázadosak érintettek meg, de ez is inkább nyugalommal töltött el, mint félelemmel. Akkoriban jöttem rá, hogy baromira érdekesnek találom ezeket az egykor élt embereket és a síremlékük egy nagycsomó dolgot "mesélt". De mindvégig teljes nyugalomban teltek ezek az idők.
Szóval, a következtetés: ha van is egy "árnyékvilág", az maximum a félelmeinkből meríthet magának erőt. Az ördög "falra festése" valószínűleg a saját, indokolatlan félelmeink szintjén is működik

Egyébként, hogy konkrétan én is válaszoljak magamnak: 20 éves voltam, amikor meghalt nagyapám. Őt elvitték, de aznap éjszaka anyámmal az ő hálószobájában aludtunk egy iszonyat régi, sok személyes ágyon (vélhetően évtizedekkel azelőtt nagyanyámmal közösen használták). Én már álmos voltam, szokatlanul álmos, de anyám nem tudott elaludni. A kutya a ház előtt vonyított, de mintha gyilkolták volna, bent meg a bútorok, a tv, az ezeréves hajópadló, minden önálló életet kezdett élni. Nem mozogtak, hanem pattogtak, mint amikor a nedves fa a sparhelt előtt száradva pattog.
Utolsó emlékem, hogy rászóltam anyámra, hogy ne a függönyön feküdjön, mert leszakad (pattogott a karnis is, mintha a függönyt húznák lefelé), aztán mint akit agyonvertek, bealudtam. Alvás szempontjából életem legjobb éjszakája volt, reggel úgy ébredtem, mintha egy hetet átaludtam volna (fitten, frissen, fiatalosan, khm)
Anyámnak viszont rémálom volt az egész: fél éjszakán át hallgatta a zajt, mire sikerült elaludnia. Mondanom sem kell, többet nem mentünk oda.
Sokan mondták, hogy nyilván ezek régi bútorok és szeretnek pattogni. Hát, lehet. A kutya is régi volt, de soha nem vonyított így, a bútorok is azok voltak, de soha nem pattogtak. Mai napig nem tudom, hogy mi volt.
Ui.: nagyapám egy baromi makacs ember volt, és soha nem gondolta, hogy amit életében létrehozott, egyszer hátra kell hagynia... Lehet van összefüggés?
jn 2013.09.03. 18:32 (#3)
#2 Azért egyvalaki biztosan visszajött.
ibicimama 2013.09.03. 18:27 (#2)
Semmilyen! Mi csak úgy képzeljük /már aki/,hogy vannak, de sajnos ,aki átment a másik oldalra, onnan még nem jött vissza senki!
Akik azt állítják,hogy ők tudnak kommunikálni az elhunytakkal ,sajnos mind csalók, és a pénzt csalják ki a hiszékenyek zsebéből!
hatibacsi 2013.09.03. 18:21 (#1)
Aki sétált már temetőben, az tudhatja, hogy a szellemek nem bántanak senkit sem. Persze azért éjfélkor és holdtöltekor, némi sejtelmesen lengedező erősebb szél, némi huhogással kísérve, nagyon könnyen felülírhatja a józan ész által diktálta tényeket!

Arról nem is beszélve, hogy Öregapám mögött bandukolva, hallgatva a közel sem mikrokordnak nevezhető nadrágsuhogását, a kertünk végében, rálépve a régitemető gazos útjára, nézegetve Nagyapa kezében, azt a hatalmas pincekulcsot, mélyen elmeditálva a világ dolgairól, kissé megrémített a bagoly huhogása. Erre ő közölte velem, hogy ez a rézfaszú bagoly volt, aki egy nagyon rettenetes lény. Igaz az ő hangjában semmi ijedtség nem volt, de hát akkor már a "komájával" kiürítettek egy másfeles csatos üveget, azt már akkor is tudtam, hogy olyankor aztán a felnött emberek nem félnek, mert a borban van valami bátorság féle. Éppen azért igyekeztünk által menni a régitemetőn, a pincéhez, hogy a Papának a vacsora se telljen szárazon.

Ilyen előzmények után , egy-két évvel késöbb a szomszéd lány rávett, hogy keressünk a régi temető szélén régi cserepeket.Nagyon nem kellett biztatni, mert bizony ő már kezdett nagylányos formákat mutatni, és egy cserépszedést, mindenképpen megért a dolog.Egyre mélyebben másztunk a bodzabokrok által fedett területre, mert ott több cserép látszott, mikor beleszóltak a szellemek....

Bizony majdnem lehúztak minket az egyik sírba, Vagy bokáig elsüllyedtünk valami vakondtúrásba. Hogy melyikönk rémült meg jobban azt nem tudom, de a leány nagyokat sikított, én meg hősiesen nyugtattam, hogy nincs itt semmi baj, majd én aztán nagy bátram kivezetem. Miközben szerintem jobban be voltam kakálva mint ö. De izgatott a felém nyújtott kéz... meg az rémült arc...Hát csak nem mondhatom meg neki, hogy én is rettegek...

De sajnos rövid ideig tartott a kéz a kézben, de nagyon tetszett. Akkor még fogalmam sem volt arról, hogy ehhez semmi köze a szellemeknek, nagyon is földi dolog miatt olyan bizsergős egy leány tenyér...
1 2 
Facebook komment
További címkék
kőbányai Újköztemetőben, zokogó gyászolók, rekesz sörre, létesítmény illetékesei, nagyon, töltöttem, kőbányai, újköztemetőben, fölött lengedező anyámmal, kisállatok átaludtam végében, tartott családok mentünk, kezében nyugtattam, területre másztunk, sejtelmesen karnis, területen sírok, elvitték kezében, alvás éjfélkor,
TVN.HU, Képtár, Blogok, Videótár, Szótár, Házi Receptek, Fecsegj, Véleményezd!,
© 2024 TVN.HU Kft.