Válaszadók toplistája |
|
1. |
hatibacsi |
20036 |
2. |
decotext |
17332 |
3. |
geptop |
16374 |
4. |
donaldduck |
15550 |
5. |
hatarvadasz |
13569 |
6. |
xenos |
9874 |
7. |
feerko |
9543 |
8. |
ibicimama |
9280 |
9. |
piktorka2 |
9131 |
10. |
foxworkinspace |
8624 |
|
|
|
Kinek a válaszát találták legtöbbször helyesnek? |
|
1. |
ibicimama |
1056 |
2. |
xenos |
1031 |
3. |
dnemethk |
845 |
4. |
hatarvadasz |
810 |
5. |
donaldduck |
744 |
6. |
pola62 |
730 |
7. |
geptop |
665 |
8. |
hatibacsi |
630 |
9. |
sunchat |
489 |
10. |
gergelyferi |
459 |
|
|
|
Helyesnek talált válaszok aránya |
|
|
|
Tudjátok.hu már az Androidos készülékeken is! |
|
Úton van? Épp válaszra lenne szüksége? Tegye fel a kérdését!
Egy piros lámpánál is felteheti már kérdéseit, nem kell keresgélnie. Amint válasz érkezett a kérdésére, vagy új kérdés került fel, az alkalmazás jelezni fog.
Ön is segíthet másoknak, ha tudja a kérdésükre a választ, mivel az alkalmazás segítségével válaszolhat is.
Letöltés
|
|
|
|
|
|
Mit nevezünk gén kezelt növényeknek? |
Feltétlenül harcolni kell ellene?
Ez például nem gén kezelt?
Egyre fontosabb takarmánnyá válik a tritikálé
A tritikálé hasznosításáról rendeztek konferenciát Szegeden.
Kedvező termesztési tulajdonságai és kiváló beltartalmi értékei miatt egyre fontosabbá válik a tritikálé takarmányként történő hasznosítása - közölte a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. igazgatója.
Bóna Lajos, aki a kilencvenes évek elején indította el a rozs és a búza állandósult hibridjeként 120-130 éve létrehozott gabonaféle szegedi nemesítési programját, hangsúlyozta, az egészséges hús előállításának feltétele az egészséges takarmány biztosítása, a tritikálé pedig az egyik bázisa lehet ennek. Beltartalmi értékei és bioaktív komponensei miatt egyre több állattartó gazdaság és takarmány-előállító cég alkalmazza is.
Egészség – Egészséges életmód
|
A kérdést írta: piktorka2 ( 2016.05.24. 12:21 )
|
Válaszok száma: 15
|
|
Címkék: növényeknek, nevezünk, kezelt, gén, hasznosításáról, előállításának, takarmányként, tulajdonságai, hasznosítása, hibridjeként,
|
|
|
|
Csak belépés után tud válaszokat írni! Kérjük lépjen be!
Belépés
|
Vagy facebook hozzáféréssel is írhat!
Facebook Komment
|
|
foxworkinspace |
2016.05.28. 22:50 (#15) |
|
|
A gén-kezelt növényekkel az a legnagyobb baj (túl azon, amit — helyesen — Tailor mondott), hogy mivel CÉLIRÁNYOSAN nagyobb ellenálló képességük van bizonyos bio-ártalmakkal szemben (gombafertőzés, rothadás, rovar-támadás stb.), illetve a legtöbb esetben nagyobb hozamot is produkálnak a természetes úton, vagy emberi segítséggel, de csak sok éves keresztezés-sorozatok útján kiszelektálódott növény-fajokkal összehasonlítva, ezért SZELEKCIÓS ELŐNYHÖZ jutnak azokkal szemben, és ha egy adott termőterületen mindkét változat — az ősi, természetes úton (vagy akár az ember által, de sok éves keresztezési sorozatok útján) szelektálódott faj, valamint a modern eljárásokkal gyorsítottan gén-kezelt faj(ta) — megtalálható, akkor az utóbbi KISZORÍTHATJA az előbbi(eke)t! Mi több: akár a kihalásukat is eredményezheti! És ez nem azt a sejtést erősíti, miszerint a gén-kezelt növények termesztésbe vétele, csak és kizárólag előnyös következményekkel járna...
|
|
venil |
2016.05.27. 19:02 (#14) |
|
|
Kedves "Deco!"
Lehet, hogy vmit félre értek, mert a génmanipulációt én egy gyorsított eljárásban
készített, mesterségesen előállított növényként - állatként - képzelem.
Viszont amit te írtál, a haszonnövényeinkről, azokat, annak idején sok-sok éven
keresztül kísérletezték ki, mindenféle mesterséges adalék nélkül.
Évtizedek kellettek egy bizonyos búzafaj előállításához, stb.
Akkoriban nem voltak még ismeretesek ezek a mesterséges szemetek. Véleményed? |
|
sawer12 |
2016.05.27. 17:25 (#13) |
|
|
#12
Pedig annak is van értelme |
|
decotext |
2016.05.27. 07:40 (#12) |
|
|
keresztezés és nem keresztevés |
|
decotext |
2016.05.26. 17:23 (#11) |
|
|
Emberek! Csak semmi pánik! Irgalmatlan sok betegségre van már
génmanipulációs kezelés illetve ilyen alkalmazása esetén csökkennek
a káros hatások! Génmanipuláció nélkül nagyon sok gyógyszerről
kellene lemondanunk!
Kedves Morp!
Az is génmanipuláció ha pl klonokat hozol létre s ott meg 100%-ban
azonos génekt sokszorositanak! A bizony a kersztevés vagy nemesités
sem más mint génmanipuláció! Itt a nekünk hasznosan kinéző egyedeket
keresztezzük (nemesitjük) s akkor is manipuláció, ha azonos fajok génjeivel
zsonglőrködünk!
|
|
morp |
2016.05.26. 15:53 (#10) |
|
|
piktorka2
ha keresztezés/hibrid, azt nem nevezném génmanipulációnak
mint ahogy az ló és szamár párosodását sem. Ha viszont a ló, vagy szamár génkészletébe egy vírust ültetnének be, azt már igen)
|
|
piktorka2 |
2016.05.25. 17:45 (#9) |
|
|
Morp!
A tritikálé a búza, és a rozs keresztezése. |
|
tailor |
2016.05.25. 16:07 (#8) |
|
|
A tritikálé az nem gén kezelt növény. Ezt a növényt a 19. század végén Skóciában és Svédországban kezdték el termeszteni, ekkor még nem ismerték a génmanipulációt.
A gén kezelt növényekkel az a baj, hogy ténylegesen nem ismerik az emberi szervezetre gyakorolt hatását. Hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen jelenteni "a gén kezelt növények nem ártanak az emberi szervezetnek".
A mostani szabályozás alapján 1-3 év alatt bevezethetik a gén kezelt növény szabadalmát. Szerintem ez borzalmasan kevés idő, ennyi idő nem elég, hogy meg lehessen állapítani az emberi szervezetre gyakorolt hatását.
Gondoljunk bele abba, hogy egy új gyógyszer bevezetése 10-15 évet vagy bizonyos országokba ennél is hosszabb időt vesz igénybe, pedig a gyógyszereket sokkal kevesebben fogyasztják, mint az élelmiszereket.
Majd ha biztosan tudják igazolni, hogy a gén kezelt növény nem ártalmas ránk, akkor én is azt mondom, hogy jöhet.
|
|
morp |
2016.05.25. 14:16 (#7) |
|
|
Azért egy apróságra felhívnám azok figyelmét, akik a "keresztezést", vagy szelekciót összemossák a génmanipulációval. Az előbbieknél "fajtaazonos" gének kerülnek a növénybe, míg az utóbbiban bármilyen faj (vírus, állat, baktérium) génjét keverik, ültetik be a növény génállományába. Hogy ez utóbbi mennyire hasznos, vagy sem, más kérdés
Az eredeti kérdésre válaszolva, nem tudom mi a "tritikálé" |
|
sawer12 |
2016.05.25. 06:13 (#6) |
|
|
Nem szabad a fejlődés útjába állni, a génmanipulációval (milyen negatívan hangzik ez a szó) kevesebb vegyszert, mérget kell szórni a növényekre. Nagyobb terméshozamot lehet elérni, megkönnyíti a növénytermesztést és az állattenyésztést. Megállítani nem lehet, mert akár illegális úton is behozható a vetőmag. Egyetlen szem gén kezelt mag is elegendő ahhoz hogy pár év múlva akarva vagy akaratlanul is gén kezelt növényeket termesszünk. Vannak olyan emberek akik nem boltban vásárolják a vetőmagot, hanem kapják a szomszédtól, baráttól stb.
Több éves növénytermesztőként tudom mit beszélek, ha most elvetek egy 10 éve kifejlesztett növény magját, és egy újonnan kifejlesztettet óriási a különbség a két növény növekedése, terméshozama, és kártevőkkel szembeni ellenállósága között. |
|
|
|
|
gén-kezelt növényekkel, legtöbb esetben, természetes úton, adott termőterületen, kezelt, növényekkel, legnagyobb, helyesen, semmi ténylegesen borzalmasan, végén megállítani baktérium, növényt újonnan tudom, génekt boltban, század legtöbb, válaszolva akaratlanul, nekünk országokba, igénybe kérdésre, modern búzafaj,
|
|
|
|