Válaszadók toplistája |
|
1. |
hatibacsi |
20036 |
2. |
decotext |
17332 |
3. |
geptop |
16374 |
4. |
donaldduck |
15550 |
5. |
hatarvadasz |
13569 |
6. |
xenos |
9874 |
7. |
feerko |
9543 |
8. |
ibicimama |
9280 |
9. |
piktorka2 |
9131 |
10. |
foxworkinspace |
8624 |
|
|
|
Kinek a válaszát találták legtöbbször helyesnek? |
|
1. |
ibicimama |
1056 |
2. |
xenos |
1031 |
3. |
dnemethk |
845 |
4. |
hatarvadasz |
810 |
5. |
donaldduck |
744 |
6. |
pola62 |
730 |
7. |
geptop |
665 |
8. |
hatibacsi |
630 |
9. |
sunchat |
489 |
10. |
gergelyferi |
459 |
|
|
|
Helyesnek talált válaszok aránya |
|
|
|
Tudjátok.hu már az Androidos készülékeken is! |
|
Úton van? Épp válaszra lenne szüksége? Tegye fel a kérdését!
Egy piros lámpánál is felteheti már kérdéseit, nem kell keresgélnie. Amint válasz érkezett a kérdésére, vagy új kérdés került fel, az alkalmazás jelezni fog.
Ön is segíthet másoknak, ha tudja a kérdésükre a választ, mivel az alkalmazás segítségével válaszolhat is.
Letöltés
|
|
|
|
|
|
A menyem 12 éve került a saládunkba,azóta nem szólít meg sehogyan,mindig kikerüli,mi a véleményetek róla? |
Bármit csinálok,segítek nekik,még soha,de soha nem kapta érte semmi köszönetet.Nem kérem,hogy ajnározzon,de talán egy szó,hogy kössz,talán megilletne?????
Család – Egyéb kérdések
|
A kérdést írta: betty56 ( 2011.08.12. 14:22 )
|
Válaszok száma: 12
|
|
Címkék: véleményetek, saládunkba, sehogyan, kikerüli, köszönetet, ajnározzon, megilletne, csinálok, segítek, bármit,
|
|
|
|
Csak belépés után tud válaszokat írni! Kérjük lépjen be!
Belépés
|
Vagy facebook hozzáféréssel is írhat!
Facebook Komment
|
|
bongyi53 |
2011.08.12. 21:22 (#12) |
|
|
Elolvasva a kérdést, és a válaszokat, úgy érzem össze tehetem a kezeimet.
A fiammal is és a menyemmel is nagyon jó a viszonyom.
Ugyan ezt elmondhatom a lányommal és a vejemmel is.
A legmesszebb menőkig meg adják a tiszteletet.
Amikor én férjhez mentem, én Anyukának, és Apukának hívtam a férjem szüleit.
A vejem Erzsi néninek szólít, de nagyon kedves és udvarias, így nekem ez nem sértő.
A menyen is így szólít, de minden egyes alkalommal megölel, megpuszil, érzem a szeretetét.
Az Édesanyámtól azt tanultam, hogy magázzuk egymást, és így a gyerekeik is így szólítanak.
Nagyon büszke vagyok a gyerekeimre és ebben a menyem is és a vejem is benne van! |
|
tothd |
2011.08.12. 20:57 (#11) |
|
|
Lehet, úgy érzi, hogy rátelepedtél! Várd meg amíg megkér, hogy segíts neki! Akkor talán megköszöni. |
|
cathy222 |
2011.08.12. 19:02 (#10) |
|
|
Inteligencia kérdése, hogy valaki hogyan kommunikál az anyósával (vagy a menyével). Fiadnak ez a lány kellett, nyílván nem azért mert annyira inteligens volt. Nem tudsz vele mit kezdeni, ilyen. Ha bánt, hogy nem értékeli a segítségedet, akkor ne segíts neki. Az ő életét végül is neki kell megoldania. |
|
tatuno |
2011.08.12. 18:24 (#9) |
|
|
Nekem a vejem ilyen. Nem szólít sehogy...talán nem tudja, hogy szólítson, de ez engem nem zavar. Köszönni sem köszön meg semmit, de látszik rajta az öröm....s ez nekem elég.
De tudom, hogy ha valamiben tud segíteni, azt kérés nélkül megteszi és nem vár érte köszönetet. De én meg olyan fajta vagyok, aki mégis megteszi... |
|
orsi1 |
2011.08.12. 18:07 (#8) |
|
|
Én is meny voltam, de nekem anyósom a sok év alatt 1x adott pár darab süteményt, amit megköszöntem. Ahogy megköszöntem azt is mindig, amikor anyuméktól kaptunk bármit is.
Később közölte velem anyósom, már megszülettek a gyerekeink is, szemtől szembe, hogy nem engem akart a fiának, hanem az unokatestvéremet. Mindig utált, soha nem tudtam jót tenni.
Nem tudja értékelni a dolgokat a menyed....
Szerintem illene egy köszönömöt mondania.
|
|
kohlinka |
2011.08.12. 15:44 (#7) |
|
|
Én anyukának szólítottam az anyósomat, megadtam neki azt a tiszteletet, amit addig soha nem hallott a fiától sem, mert náluk falun a magázás volt a divat, én tessékeltem. Mindig azt gondoltam, hogyha egyszer vőim lesznek, meg unokáim, tegezni fognak és a keresztnevemen szólítanak majd, de nem így alakult, beteg lettem,amikor a lányom férje jelentkezett, lenéz engem, nagyon beképzelt. Párszor megkértem szívességre, mondjuk mobil javításra, s kitörölte a nevét a mobilomról Én szó nélkül lenyeltem, már semmire sem kérem, nem is beszélünk tavalytól. |
|
zammis |
2011.08.12. 15:41 (#6) |
|
|
Az a baj, hogy sokan úgy gondolják, "gyárilag" utálniuk kell az anyósukat ill. a menyüket. Én nem hiszek ebben, viszont már a kezdet kezdetén -ha nem is direkt beszélgetés formájában, hanem ahogy épp az alkalom adja- valamilyen közös "platformot" kellene kialakítani. Hiszen gondoljunk bele: mi, fiús anyák halálra kényeztetjük kicsi fiunkat, akikből férfi korukra a teremtés koronái lesznek. És ne tiltakozzatok, igenis, így van. Valahogy a fiúkat jobban elkényeztetjük, mint a lányokat. (Talán azért, mert mi is lányok vagyunk, tudjuk, hogy mindent kibírunk, de fiúk még soha nem voltunk. Ki tudja, ők mit bírnak?) Na szóval, felnőnek a fiúk, majd jön egy "hülye tyúk", aki learatja a mi gyümölcsünket! És persze egyből pánikba esünk, hogy mi lesz a mi kicsi fiunkkal!!!! Semmi! Csak hagyjuk őket élni a saját életüket és ne szóljunk bele minden apróságba, ami nekünk nem tetszik. (Persze, ez csak elmélet, az én fiam még túl fiatal, hál istennek , viszont kimondottan kedvelem a barátnőjét)
A meny meg a másik fele: minden kis sz@rért megorrol az anyósra, hiszen mindenkitől azt hallja, hogy az anyósok hülyék. Fel sem tételezi, hogy netalán tán jót akar. Na, hát itt a bibi: mindketten mást hisznek a másikról, mint ami a valóság. Tán néha nemcsak az időjárásról, meg süteményreceptekről kellene beszélgetni, hanem bátran belevágni a vastagjába, és tisztázni, hogy mi a pálya.
Mellesleg, kedves kérdező: hol van a fiad? Neki nem szúrja a szemét, hogy az édesanyja és a felesége milyen viszonyban van? Mondjuk hozzá is lenne egy-két polgári szavam! |
|
szicu |
2011.08.12. 15:05 (#5) |
|
|
És ez 12 éve így megy? Nem kellett volna még a kezdet kezdetén megkockáztatni egy őszinte beszélgetést? Szerintem nagyon kicsi az esély, hogy ennyi év elteltével lehessen változtatni ezen a helyzeten. Hiszen úgy tűnik, hogy mindenki számára ez volt eddig a legideálisabb megoldás! |
|
atomvaros |
2011.08.12. 14:57 (#4) |
|
|
Neked kellett volna elmondani,h mit vársz tőle,és ő is mire számíthat.Jó abban igazad van,h a segítséget illő megköszönni.Fiad miért nem köszöni meg?Menyed talán idegennek érzi magát a családban vagy fél tőled?
Menyeim,vőm mikor a családba kerültek,én voltam a kezdeményező.
Előszöris,megkértem őket,h tegezzenek nyugodtan.
Mondtam nekik,h ne úgy nézzenek rám,mint anyósra,ha lehet, barátként vegyenek.
Vőm 15 éve,menyeim 6 éve vannak a családban,soha nem volt semmi nézeteltérés köztünk.
Anyunak szólítanak ami jól esik nagyon. |
|
fboka |
2011.08.12. 14:51 (#3) |
|
|
Ne várd el. Ma már nem divat a "köszönöm".
A fiad megköszöni? Mert, ha igen, a menyed okkal gondolja, hogy meg lett köszönve a dolog. Hiszen közösen kapták.
Az én menyem sem egy köszöngetős fajta. De, a fiam sem.
Ha adok valamit elfogadják, hisz nekik szántam. De soha nem követelőzőek, igaz nem is köszöngetősök.
Egy eset van csak a begyemben.
Én akkoriban végeztem a főiskolán, a menyem harmadéves volt az egyetemen. Tanári karon.
Megkért, hogy segítsek egy előadás elkészítésében(házi dolgozat), ami 16 éveseknek szól- nemi úton terjedő betegségekről.
Egy-az egyben megírtam az előadást.
Három hónap múlva megkérdeztem, milyen értékelést kapott rá?
Ez volt a válasza:
-Ja, nem mondtam, ötöst. És nem kellett a tantárgyból vizsgáznom sem, mert annyira jónak találták az előadást, hogy megajánlották érte az ötöst év végi vizsgajegynek.
.......Na, ehhez mit szólsz?
Ennek ellenére, szeretem a menyemet. |
|
|
|
|
legmesszebb menőkig, férjem szüleit, vejem Erzsi, lány kellett, elolvasva, kérdést, válaszokat, érzem, nézzenek mondtam jónak, fiának ellenére akart, erzsi nagyon tanári, ahogy hónap, harmadéves kapták, fiától kimondottan, ebben alakult, akkor apróságba, kezdeni szembe,
|
|
|
|