Belépés
Keresés
Kategóriák
Válaszadók toplistája
1. hatibacsi 20036
2. decotext 17332
3. geptop 16374
4. donaldduck 15550
5. hatarvadasz 13569
6. xenos 9874
7. feerko 9543
8. ibicimama 9280
9. piktorka2 9131
10. foxworkinspace 8624
Kinek a válaszát találták legtöbbször helyesnek?
1. ibicimama 1056
2. xenos 1031
3. dnemethk 845
4. hatarvadasz 810
5. donaldduck 744
6. pola62 730
7. geptop 665
8. hatibacsi 630
9. sunchat 489
10. gergelyferi 459
Helyesnek talált válaszok aránya
Tudjátok.hu már az Androidos készülékeken is!
Úton van? Épp válaszra lenne szüksége?
Tegye fel a kérdését!

Egy piros lámpánál is felteheti már kérdéseit, nem kell keresgélnie. Amint válasz érkezett a kérdésére, vagy új kérdés került fel, az alkalmazás jelezni fog.

Ön is segíthet másoknak, ha tudja a kérdésükre a választ, mivel az alkalmazás segítségével válaszolhat is.

Letöltés
Erkölcsi dilemma VI.; ebben hogyan döntenél?
Loïc Tricasse, az élete delelőjén túljutott szarvasgomba-cserkelő, és Grincheux nevű, már szintén nem kölyök-korú, Lagotto Romagnolo fajtájú kutyája, éppen hazafelé tartanak, valahol Nyons-tól Dél-Keletre (Provence-Alpes-Côte d'Azur, Franciaország), a környező mészkő-hegyvidék aljában. Augusztus végi, késő délután van, és noha ebben az évszakban Provance-ban csak ritkán esik az eső, az előző napon szinte folyamatosan zuhogott, aminek folytán az égbolt még szórványosan borult, a talaj pedig tacsakosan nedves. Grincheux a korához képest, és nevével ellentétben (ami zsémbest jelent) vidáman lépdel kissé bicegő gazdája mellett, miután alig negyedórája kiválóan kiszagolt, vagy bő két maroknyi Truffe du Périgord szarvasgomba töpszletet, amiért is Tricasse jutalmul kedvenc csemegéjével: főtt marhanyelvvel ajándékozta meg Zsémbest!
Tricasse a talált ,,fekete gyémántokat" egy külön erre a célra készített, sűrű horgolású kis gyapjú-iszákban, illatmentes papír-szalvétába göngyölve helyezi el, az iszákot pedig most a jobb vállán átvetve viszi.

A férfi magányos különc. A vidék szarvasgomba-üzletből élő, ,,rendes" lakosaitól eltérően, neki nincs gomba-ültetvénye. Azaz, hogy: már nincs... Vagy 6 évvel korábban, még apjáé volt a megye egyik legjobb hozamú területe, de miután szülei abban az évben néhány hónap különbséggel elhunytak, Tricasse eladta az ültetvényt; csak a házat és Grincheux-t, a még apja által felnevelt és kiképzett csodakutyát tartotta meg.
Tricasse nem örökölt üzleti szellemet a szüleitől, őt inkább a művészet, közelebbről a szobrászat érdekelte (persze, sosem végzett ilyen irányú stúdiumokat), ezért aztán a szarvasgomba ültetvényért kapott vagyonka döntő részét egy Lyon-i bankban hosszú lejáratú letétbe helyezte, majd a pénz maradékából egy műterem-félét ragasztatott a házához, aztán a falubeli sírkövestől jobb szerszámokat, a helyi köfejtőt tulajdonló ismerősétől pedig kidolgozatlan, nyers sziklákat vásárolt — és elkezdett faragni.

Grincheux kutya egyébként, az eredetileg alapvetően tavi halászatra, majd aztán szarvasgomba keresésre tovább tenyésztett Lagotto-k közt is különlegesen jó vérvonalnak számított, és ezért minden környékbeli gombász irigyelte is ,,hibbant" Tricasse-t (a háta mögött így emlegették a férfit), és jó néhány alkalommal meg is akarták tőle venni, de ő, noha lemondott a ,,fekete gyémánt" üzletről — egyúttal az általa elérhető biztos megélhetés lehetőségéről is (ezért is nézték bolondnak) —, semmi pénzért sem vált volna meg egyetlen társától. Gyereke nem volt, és bár mindig is a nők képezték szexualitása tárgyát, már több mint tíz év óta — amikor is ,,hirtelen ötlettől vezérelve" elhagyta barátnőjét — nem volt nővel dolga. (Amióta ezt az információt óvatlanul kikotyogta egyik falubelijének — éspedig azok egyikének, aki korábban eredménytelenül tett ajánlatot Grincheux-re —, Tricasse-t már nemcsak hibbantnak, de ,,melegházinak" is tartották, ami persze, már régtől köztudott ,,művészlelke", valamint elkülönülése egyéb, látható megnyilvánulásai ellenére is, teljességgel alaptalan vád volt...)

Tricasse tehát elvolt magában. Csak akkor vette nyakába a Provance-i hegyvidék takaró-erdeit, ha éppen elfogyott a pénze. (Provanszál őseitől örökölt ösztönös takarékossága és előrelátása okán, Tricasse még a bankban elhelyezett pénz után járó, évente felvehető kamathoz sem nyúlt hozzá.) Grincheux segítségével pedig, még a gombászás Tricasse által gyakorolt, ősi — az ültetvényes gazdálkodásnál sokkal kevésbé termelékeny — formája mellett is mindkettőjük életben maradására elegendő anyagi fedezet volt elérhető.

Tricasse most éppen Nyons-ba tart, ahol egy ismerős étterem-tulajdonos, Tricasse reményei szerint talán 2 500 eurot is fog fizetni a ,,leletért"! Gomba-cserkelőnknek és kutyájának azonban előtte még át kell haladnia egy hozzávetőleg másfél kilométer hosszan, és 350-500 méter szélességben elnyúló, enyhe lejtésű, karsztos lankán. Tricasse egy elnyűtt, angol Corman bakancsot visel, ami a még mindig nedves talajon kifejezetten alkalmas viselet. Tricasse és Grincheux korábban már számtalanszor végigment ezen a részen, úgyhogy egyiköjüknek sem ismeretlen az. Most is gondolkodás nélkül vágnak neki — elől Grincheux, mögötte Tricasse. Már mintegy 150 métert haladnak lefelé, amikor Grincheux éppen kikerül egy nagyjából 5-7 négyzetméter átmérőjű, ovális mélyedést, aminek a közepe mintegy 25-30 centiméterrel van a környező talajszint alatt. A gondolataiba merült Tricasse-nak nem tűnik fel, hogy nincs pocsolya a dolina ,,tálkájában", ezért minden további nélkül belelép a süppedékbe, és kezd átcaplatni rajta. Már éppen túllép a mélyedés középpontján, amikor talpa alatt hirtelen megroggyan a föld, és miközben ő maga is kibillen egyensúlyából és elesik, egy meglepett: ,,Hahhh" kiáltást hallatva már csúszik is lefelé! Grincheux azonnal visszafordul, és amint látja, mi történt, két szökkenéssel ott terem a dolina pereménél, és rémülten ficánkolva ugat bajba került gazdája felé, aki úgy két és fél méterrel lejjebbről néz fel rá, ijedt tekintettel.

A szarvasgombákkal teli gyapjú-iszák különös módon még mindig Tricasse jobb vállán lifeg, bár az ,,elnyelődés" közben bekövetkező ütődések biztosan nem emelik meg a benne rejlő ,,fekete gyémántok" felhasználási értékét... Tricasse óvatosan leemeli válláról a kis szütyőt, és ösztönzőn Grincheux-re néz (aki magából kikelve folyamatosan ugat), majd odaszól társának: — Kapd el, Grincheux! — és már lendíti is az iszákot, Grincheux pedig akrobata ügyességgel elkapja azt a fogaival, méghozzá a hord-fülénél, úgy, hogy a benn lévő gombák is elismerően ,,csettintenének", hogy ráharapás nélkül megúszták a röptét... Grincheux egy újabb lendülettel maga mellé helyezi az alkalmatosságot, mire Tricasse szól neki, hogy vigye azt kissé hátrébb, Grincheux pedig, miután végrehajtja az utasítást, már fordul is vissza a dolina pereméhez.

Tricasse persze, jól tudja, hogy a neheze még csak ez után következik... Kapaszkodót keres a mélyedés oldalában, de a nedves föld síkossá és omlékonnyá vált az elmúlt napi esőzéstől, ezért minduntalan kifordul a keze alól. Pihen néhány másodpercig, aztán a nadrágjába fűzött övre néz. Nem bőrből van, hanem valamiféle műszál-szövetű anyagból, amibe nem kell lyukakat vágni, mivel a csat-tüskét bárhol bele lehet döfni az öv-szalagba. Lecsatolja a dereka bal oldalán karabinerrel az övbe csatolt kulcs-csomót, majd nagy ívben kidobja a talajszintre. Grincheux egy pillanatig a kilendített kulcscsomó után néz, de mivel nem kapott utasítást, tudja, hogy nem arra kell összpontosítania. Tricasse elkezdi kifűzni az övet. A dereka jobb oldalán lévő öv-szakaszba fűzött zsebkés-tokot, benne a késsel, lehúzza az övről, majd azt is kihajítja a felszínre. Miután ezzel megvan, jobb öklébe markolja az öv csatos részét, majd ismét Grincheux-re néz, felszólítja, hogy kapja el az öv másik felét — és már lendíti is az övet. Grincheux azt is tökéletes időzítéssel kapja el fogaival, és — a-nélkül, hogy Tricasse utasította volna — el sem engedi. Tricasse elmosolyodik, és dicséri Grincheux okosságát, aztán jobb keze ujjait magasan a feje felett szabályosan belefúrja a dolina oldalfalába, mélyen belenéz Grincheux szemébe, és lassan tagolva azt mondja neki: — H-ú-z-d, Grincheux! H-ú-z-d! — Grincheux pedig nekiveselkedik, és miközben kezd hátrafelé araszolni, Tricasse a bal kezébe szorított övvel Grincheux-höz csatlakoztatva, a jobb kezét pedig a földfalba mélyesztve igyekszik felhúzódzkodni. — Elsőre persze, nem sikerül. — Végre is (talán a harmadik próbálkozás nyomán) Tricasse feje már a dolina peremének szintjénél van, amikor Grincheux jobb hátsó lába beleakad a gombász-iszák hord-fülébe. Tricasse ekkor egy gyors mozdulattal kirántja kezét a dolina falából, és egy pillanattal később már a talajba is ,,karmol", hogy egy végső lendülettel kiszabaduljon csapdahelyzetéből! Eközben azonban szándéka ellenére akkorát ránt a bal kezében lévő övvel Grincheux-n, hogy a csodakutya a jobb lábába akadt iszákkal együtt a dolina peremére huppan, és a következő pillanatban már csúszik is lefelé — a jobb lábába akadt iszákkal együtt! Tricasse közben már csaknem teljes testével a dolinán kívülre került, és Grincheux helyett az iszák után kap, aminek következtében Grincheux teste megperdül, az iszák hord-füle kiszabadul Grincheux lába alól, Grincheux pedig az üregbe zuhan — és nyakát szegi! Tricasse (ő ekkor már biztonságban van) döbbenten felüvölt, de már semmit sem tehet!... Nem mászhat le a dolina gödrébe Grincheux-höz, mert akkor halálos csapdába kerülne. Remegő zokogás közepette összeszedi holmijait, és Nyons helyett haza felé veszi az útját.

Tricasse, miután visszatér a házába, előkeresi apja vadászpuskáját, a konyhában leül egy székre, a puska csövét az álla alá illeszti, és meghúzza a ravaszt...
Kultúra – Egyéb kérdések
A kérdést írta: foxworkinspace ( 2016.06.15. 04:31 )
Válaszok száma: 16
Címkék: döntenél, erkölcsi, dilemma, hogyan, csapdahelyzetéből, szarvasgombákkal, megnyilvánulásai, összpontosítania, eredménytelenül, alkalmatosságot,
1 2 
Válaszok Új válasz
sode01 2016.06.16. 12:02 (#16)
Na most elbizonytalanítottál, kedves foxworkinspace.
Biztos, hogy az volt a fő kérdés? Véleményem szerint ugyanis az a döntés, amit az ember egy pillanat tört része alatt hoz meg, nagyon sok mindennek a függvénye, és nem tükrözi feltétlenül az ember jellemét. Lehet, hogy az iszák az adott pillanatban sokkal kézközelibb volt, az ösztönös mozdulat ezért alakult úgy, ahogy.
Vagy ha nem az öngyilkosság volt a fő motívum a szándékod szerint, akkor nem is kellett volna leírni az utolsó mondatot.
Bár szerintem így szép a történet.
foxworkinspace 2016.06.16. 11:17 (#15)
Az igazi dilemma, persze nem az volt — és ezt az eddigi válaszolók egyike sem látta át (sejtem persze, hogy leginkább a történet hossza miatt nem jutottak el odáig...) —, hogy Tricasse öngyilkos legyen-e vagy se, hanem, hogy a dolina-gödörből való kimenekülése pillanatában a szarvasgombákat rejtő gyapjú-iszák után kapjon-e, vagy Grincheux kutya után!

Azért nekem mégis van egy olyan érzésem, hogy te, kedves 'Sode', inkább a szarvasgombász kutya után kaptál volna, nem pedig a szütyő után! (Ilyenformán pedig, csak a Lyon-i bankba kellett volna elutaznia Tricasse-nak, majd felvenni egy hónapra elegendő apanázst a letéti összegből...)
sode01 2016.06.16. 10:33 (#14)
#13:
Erkölcsi dilemma? Biztos vagy benne, hogy a válaszod címzettje tudja, miről beszélsz?
Egyébként a magam részéről a cserkelővel ellentétben - mint gyakorló megalkuvó- a tovább-élést választottam volna, felvállalva inkább az erkölcsi terhet. Egyébként is, a mai társadalmakban az ember el-rongyemberesedésének lehetünk tanúi, nem nagy vaszizdasz.
Látod, a történet "nem éri el a döntési küszöböt"
Még a végén deconak lesz igaza...
foxworkinspace 2016.06.15. 17:53 (#13)
Ne röhögtess, Decotext... Úgy vagy te ezzel a dologgal, mint az egyszeri cigány-prímás, aki egyik barátjával elment David Ojsztrah hegedű-koncertjére, aztán az előadás után így szólt prímás-társához: — Te Gázsi, azé' én csák ázt mondom neked, ez a kópé Ojsztráh gyerök asztalnál mögha'na!...

Hát így...

(Attól, mert NEM ÉRTETTED a fenti dilemma LÉNYEGÉT, még nem biztos, hogy érted az erkölcsi dilemma lényegét...)
decotext 2016.06.15. 17:35 (#12)
Hiába próbálod szépítetni, kedves Foxworkinspace!

Az öngyilkosság az megfutamodás. Ha valaki még a szégyent is el tudja viselni emelt fővel ahoz kell társadalmilag nagy bátorság, s nem ahoz, hogy egy hurkot köss a nyakadba és lelépj a egy hokedliről! A lőfegyveres menekülés is gyávaság! Miért nem öntött pl. egy kanna benzint magára és gyújtotta fel magát! Ehez már nem volt a pucájában vér....

A római "büszkeség" az megfelelet az akkor kor szellemének.
Akkori kasztrendszerben egy öngyilkos is arathatott diadalt!
Jó, hogy nem az ősközösséget hasonlítod a mai világhoz!

Egy lővegyveres öngyilkos gyáva szar. Egy kattintás és vége!
Még ahoz sem volt mersze, hogy a kínhalálba menjen!
foxworkinspace 2016.06.15. 16:42 (#11)
'Gyulla' Uram! Attól tartok, némileg félreértetted ezt a történetet...
(Máskülönben meg, lásd, mint amit Piktoromnak írtam...)
foxworkinspace 2016.06.15. 16:40 (#10)
(Ja, az előbbi, Decotext-nek is szól...)
foxworkinspace 2016.06.15. 16:40 (#9)
'morp'! Az irodalmi alulműveltség (pláne, a lustaság...) még nem biztosít elegendő hátteret arra, hogy KÉPES LÉGY ÁTLÁTNI, miről is szól valójában egy történet...
foxworkinspace 2016.06.15. 16:38 (#8)
Piktorom, közöltem már: ha nem ízlik, ne 'edd'! — Ennyire egyszerű...
foxworkinspace 2016.06.15. 16:37 (#7)
Határvadász: a Hegyi-beszéd, ÓRÁKON KERESZTÜL TARTOTT!...
1 2 
Facebook komment
További címkék
pillanat tört, ember jellemét, adott pillanatban, ösztönös mozdulat, elbizonytalanítottál, kedves, foxworkinspace, biztos, társához római pillanat, pláne gyulla lővegyveres, gyerök egyike pláne, kézközelibb összegből, társadalmakban miért, történetet alulműveltség, hátteret dilemma, némileg arathatott, sejtem iszák,
TVN.HU, Képtár, Blogok, Videótár, Szótár, Házi Receptek, Fecsegj, Véleményezd!,
© 2024 TVN.HU Kft.