Válaszadók toplistája |
|
1. |
hatibacsi |
20036 |
2. |
decotext |
17332 |
3. |
geptop |
16374 |
4. |
donaldduck |
15550 |
5. |
hatarvadasz |
13569 |
6. |
xenos |
9874 |
7. |
feerko |
9543 |
8. |
ibicimama |
9280 |
9. |
piktorka2 |
9131 |
10. |
foxworkinspace |
8624 |
|
|
|
Kinek a válaszát találták legtöbbször helyesnek? |
|
1. |
ibicimama |
1056 |
2. |
xenos |
1031 |
3. |
dnemethk |
845 |
4. |
hatarvadasz |
810 |
5. |
donaldduck |
744 |
6. |
pola62 |
730 |
7. |
geptop |
665 |
8. |
hatibacsi |
630 |
9. |
sunchat |
489 |
10. |
gergelyferi |
459 |
|
|
|
Helyesnek talált válaszok aránya |
|
|
|
Tudjátok.hu már az Androidos készülékeken is! |
|
Úton van? Épp válaszra lenne szüksége? Tegye fel a kérdését!
Egy piros lámpánál is felteheti már kérdéseit, nem kell keresgélnie. Amint válasz érkezett a kérdésére, vagy új kérdés került fel, az alkalmazás jelezni fog.
Ön is segíthet másoknak, ha tudja a kérdésükre a választ, mivel az alkalmazás segítségével válaszolhat is.
Letöltés
|
|
|
|
|
|
|
Csak belépés után tud válaszokat írni! Kérjük lépjen be!
Belépés
|
Vagy facebook hozzáféréssel is írhat!
Facebook Komment
|
|
hatibacsi |
2014.07.22. 19:48 (#7) |
|
|
Piktorka nem egészen.... Olvasd el a könyv fejlécét .... de valóban semmi garancia sincs a hitelességre.... A nyelvezet, meg ugye korabeli, mivel 1930-ban adták ki...Ráadásul naplók és levelezések alapján...Követi az akkori szófordulatokat. Az biztos, hogy egy mai utcai csevelyt hallgatva ma már nem ezt beszéljük, de ugye akko' még nem vala a rapp és a facepacipimpó.... |
|
piktorka2 |
2014.07.22. 17:57 (#6) |
|
|
Amit hátibácsi idézett, az is csak egy költeményféle. Csak egy a biztos, a Horváth Árpád. |
|
hatibacsi |
2014.07.22. 16:56 (#5) |
|
|
http://www.antikvarium.hu/...lia-580256
Ahány írást fogsz olvasni róla, annyiféle történet kerekedik ki.... Az idézett könyv a következőket írja....
Julius 20-án üzent Horvát Árpádért. Kérette, hogy látogassa őt meg lakásán, fontos és sürgős közlendői volnának. A fiatal tanár azonnal Petőfinéhez ment. Kisirt szemekkel, összetörten találta az asszonyt. Julia asztalán lepecsételt csomag feküdt, ezt átnyujtotta Horvátnak.
- Mindazok közt, kikkel az utóbbi időkben megismerkedtem, ön az, akit leginkább tanultam becsülni s aki iránt legtöbb bizalommal viseltetem. Éppen azért fordulok most önhöz, felkérve: sziveskedjék ezt a csomagot magához venni s azt, ha két hét mulva sem térnék vissza Pestre, a benne foglalt irományokkal együtt felbontatlanul elégetni...
Hogy mi volt ebben a csomagban, azt máig sem tudjuk.
Horvát Árpád átvette a csomagot, némi csudálkozással magyarázatot kért:
- Milyen szándékai vannak, asszonyom, hogy ilyen végrendeletfélét csinál?
- Miért kérdezi a szándékaimat? A szándék legyen az én titkom. Csak arra kérem, őrizze meg ezeket az irományokat, hogy ne jusson idegen kézbe. Vagy terhelem ezzel a kérésemmel?
A tanár elégedetlenül csóválta a fejét.
- Micsoda érthetetlen és alaptalan gyanúsítás ez? Petőfi özvegye mindig kérhet tőlem bármit, sőt parancsolhat nekem s én mindenkor teljesitem parancsát. De meg kell engednie, hogy kiváncsi legyek, kérdezősködjek. Mi történt? Valami újabb veszély?
Julia könnyein áttörő gúnyos mosollyal felelt:
- Ó! Nincs semmi veszély... Petőfi özvegyét ki fogják toloncolni Pestről, de reménye lehet arra, hogy egy osztrák herceg úr, akit az utóbbi időben sokat emlegettek Szendrey Juliával kapcsolatban, megmenti Petőfi özvegyét, kényelmes, kellemes életet biztosit számára - Bécsben...
Horvát megdöbbenve hallotta a felvilágositást, azután részleteket kérdezett. Juliát nehéz volt szólásra birnia, de azután mégis beszélt, elmondott mindent, csak a befejezést mondotta nagyon bizonytalanul.
- Bécsbe menni... szörnyű kivánság, szörnyű gondolat. Ön megérti, hogy itt nem maradhatok. El kell mennem innen... Mit tudom én, hogy hová? Nem tudom, van-e még zug ebben az országban, ahol vissza tudnák adni a magamban való bizakodást...
- Hová akar menni?
Egy bizonytalan mozdulat volt a válasz. Horvát szemrehányó tekintettel kérdőre vonta Juliát.
- Kegyed már sokat beszélt nekem arról, hogy tőr vagy méreg között kell választania! Talán megint ez az őrültség kisérti?...
Julia halkan szólt:
- És ha ugy volna...
A tanár energikusan felcsattant:
- Micsoda őrült gondolat ez megint? Kicsoda ön? Egy gyámoltalan senki, akinek bajai vannak az életben és azonnal a halálhoz menekül. Ennyit tanult kegyed fiatalságában és ennyit tanult Petőfitől? Kegyednek gyermeke van. Kire akarja bizni ezt a gyermeket? Az öreg Szendrey Ignácra? És ha ne adja az Isten, de ugy történne, hogy az öreg Szendrey meghal, ki fogja felnevelni Petőfi gyermekét?
- A hugom...
- A huga, aki még maga is nevelésre szorul? Micsoda tervek ezek? Petőfi özvegyének lenni nagy tisztesség. Petőfi gyermeke anyjának lenni még nagyobb tisztesség. Ezt a gyermeket nem lehet kidobni az élet viharzó tengerére csak azért, mert kegyedről itt Pesten pletykákat terjesztenek s mert egy vénülő hercegnek megtetszett kegyed szépsége. Ha valóban megtenné azt, amit tervez, akkor megérdemelné, hogy örökre kitöröljék nevét Petőfi mellől.
Julia kinlódva hallgatta a tanár által mondottakat, de kénytelen volt beismerni, hogy igaza van Horvátnak.
- Hát mit tegyek? Hol van itt a segitség?
A tanár lassan, vontatottan, minden szótagot hangsulyozva felelt:
- Kegyed igen nehéz helyzetben van itt Pesten. Ki van szolgáltatva a herceg jó vagy rosszindulatának. Nem pesti polgárnő, tehát kiutasithatják innen, örökre elvághatják az utját annak, hogy Petőfihez méltó életet éljen, hogy ápolhassa a nagy költő kultuszát. A legutóbb vett hirek szerint kétségtelen, fájdalom, hogy Sándor, mint hőse nemzetének, elesett. Bárki e haza határai között szerencsésnek fogja magát tartani, ha özvegyének ifju életét megmentve, őt nőül birhatja...
Julia csudálkozva hallgatta a tanárt.
- S e házassággal megmentenének minden bajtól?
- Pesti polgárnő lenne...
- És ki volna az az akárki, - kérdezte gúnyosan Julia, - aki Petőfi özvegyének ifjú életét megmentené...
Horvát nyugodtan válaszolt, mint aki régi elhatározását váltja valóra:
- Ha nagysád férjéül elfogad, akár én is...
Valamikor gyerekfejjel böngésztem Anya könyvespolcán... Igen szép kinézetű könyv volt beleolvasgattam...
http://mek-oszk.uz.ua/...1/html/#17
|
|
piktorka2 |
2014.07.22. 12:54 (#4) |
|
|
Tényleg Árpád!
És a Julikának volt szerencsés, mert nem szeretett volna a nemzet özvegye lenni, mert ahhoz túl fiatal volt. És eldobta érte az özvegyi fátyolt. |
|
pola64 |
2014.07.22. 12:39 (#3) |
|
|
Horváth Árpád |
|
decotext |
2014.07.22. 12:24 (#2) |
|
|
Miért volt ez szerencse és kinek? |
|
piktorka2 |
2014.07.22. 09:49 (#1) |
|
|
Horváth Ádám Történész volt a szerencsés ember. |
|
|
|
|
könyv fejlécét, akkori szófordulatokat, idézett könyv, következőket írja, piktorka, egészen, olvasd, könyv, rosszindulatának ennyit tehát, bizalommal kapcsolatban szemrehányó, árpád jusson kérdezi, ebben tervek, megérti özvegyét, felelt asztalán, tényleg követi, kikkel találta, idézett ilyen,
|
|
|
|